KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 31. Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Sodrásban
• Jeles András: Szemlélődés Játékfilmek
• Forgách András: A megtalált színész Játékfilmek
• Muhi Klára: Háromgarasos mozi Kisjátékfilmek
• Gelencsér Gábor: Romvirág Dokumentumfilmek
HORROR
• Varró Attila: Amerikai gótika Kosztümös horrorfilmek
• Pápai Zsolt: Rémségek kicsiny falva Az Álmosvölgy legendája

• Király Jenő: Rovareposzok Multiplex esztétika II.
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: A tengeralattjáró sárga mosolya A Beatles-kor alámerülése
• Kemény György: Öö Észt és lengyel animáció
• Hegyi Gyula: Kockáról kockára

• Bóna László: Bukás a győzelembe Sport a filmben
• Ardai Zoltán: Tüzes aréna Kokó és a média
• Zalán Vince: A tehetetlenség melankóliája Filmnapló
KÖNYV
• Kelecsényi László: Bővített újratermelés Filmlexikon
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Magára maradt történet Jadviga párnája
• Fábry Sándor: Apád, anyád Mindent anyámról
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Szomorú vasárnap
• Déri Zsolt: A John Malkovich-menet
• Pohl Péter: Az élet egy füttyszó
• Turcsányi Sándor: Taxi, Madrid
• Gervai András: Alice és Martin
• Pápai Zsolt: A part
• Vidovszky György: Hurrikán
• Lévai Zsuzsa: Stuart Little, kisegér
• Mátyás Péter: A bennfentes
• Tamás Amaryllis: Hálószobák és előszobák
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Kolóniák

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A föld átka, a szerelem átka

Greskovits Béla

 

Kérjük a magyar nézőt – ha rászánta az időt – megértő türelemmel kövesse végig ezt a Liviu Rebreanu 1920-ban írt híres regénye nyomán készült csaknem négyórás történelmi filmeposzt! Kérjük, csitítsa érzékenységét, melyet sérthet, hogy a filmben sommásan „idegeneknek” minősítik az Osztrák–Magyar Monarchia keleti területeinek nemromán lakóit! És ne hagyja ott az első félóra múltán az előadást, még ha úgy tetszik is, hogy ekkorra „pacsirtás” nemzeti idillé szelídül a hegyi román falucska lakóinak minden gondja-baja. Adjon esélyt a rendezőnek, hogy bebizonyítsa: józanabbul gondolkodik népe történelméről, mint egyik filmalakja, a falusi tanítóné, aki „ráolvasásként” hajtogatja az „Ej, istenem, hisz mindnyájan románok vagyunk!” összebékítő szentenciáját. Mircea Mureşan, a román rendező, megérdemli a türelmet.

Mert paraszt-hősei gondolkodásmódjától, életvitelétől – miként a regényben – mi sem áll távolabb, mint hogy olyasmin morfondírozzanak, egyszerűen „csak” románok-e vagy „Traján és Decebál leszármazottai”. Azt azonban jól tudják magukról, hogy jogfosztottak és szegények (vagy, ha gazdagabbak, hát életük keserve árán azok) így számukra nem természetes jog, hanem bűnbe vivő átok a „föld” és a „szerelem”. Elátkozott, tragédiái alak Ion, a szegénylegény, aki tisztessége, embersége árán szerez földet és feleséget, hogy aztán a felesége élete árán szerelemhez jusson, s végül szerelméért életétől is megfosztassék. Mureşan filmjében a nép történelme egyszerre több és kevesebb, mint a kokárdás, csinnadrattás „nemzeti történelem”. Mindenképpen más, s e különbségről nem csupán a balladái sorsok gonoszul ívelő szépsége tanúskodik. Mert vagyoni, hatalmi, emberi torzsalkodásban pukkan itt szét a falusi vezető réteg, a pap, a tanítók idillje is, a mindennapok hiteles sérelmeivé, kicsinyes bosszúivá.

A realistább történelemszemlélet igénye perel csöndesen e műben az egyoldalú, mítoszvilággal.

„Itt és most” ez nem kevés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6929