KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/április
KRÓNIKA
• N. N.: A 31. Magyar Filmszemle díjai
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Sodrásban
• Jeles András: Szemlélődés Játékfilmek
• Forgách András: A megtalált színész Játékfilmek
• Muhi Klára: Háromgarasos mozi Kisjátékfilmek
• Gelencsér Gábor: Romvirág Dokumentumfilmek
HORROR
• Varró Attila: Amerikai gótika Kosztümös horrorfilmek
• Pápai Zsolt: Rémségek kicsiny falva Az Álmosvölgy legendája

• Király Jenő: Rovareposzok Multiplex esztétika II.
ANIMÁCIÓ
• Reisenbüchler Sándor: A tengeralattjáró sárga mosolya A Beatles-kor alámerülése
• Kemény György: Öö Észt és lengyel animáció
• Hegyi Gyula: Kockáról kockára

• Bóna László: Bukás a győzelembe Sport a filmben
• Ardai Zoltán: Tüzes aréna Kokó és a média
• Zalán Vince: A tehetetlenség melankóliája Filmnapló
KÖNYV
• Kelecsényi László: Bővített újratermelés Filmlexikon
KRITIKA
• Reményi József Tamás: Magára maradt történet Jadviga párnája
• Fábry Sándor: Apád, anyád Mindent anyámról
LÁTTUK MÉG
• Bori Erzsébet: Szomorú vasárnap
• Déri Zsolt: A John Malkovich-menet
• Pohl Péter: Az élet egy füttyszó
• Turcsányi Sándor: Taxi, Madrid
• Gervai András: Alice és Martin
• Pápai Zsolt: A part
• Vidovszky György: Hurrikán
• Lévai Zsuzsa: Stuart Little, kisegér
• Mátyás Péter: A bennfentes
• Tamás Amaryllis: Hálószobák és előszobák
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Kolóniák

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Filmévkönyv, 1980

Gáti Péter

 

Másodszor jelent meg a Filmtudományi Intézet és Filmarchívum gondozásában a magyar és külföldi film hazai egy évéről számot adó kiadvány. A filmművészetről szóló könyvek után sokszor hiába áhítozó olvasónak már maga a tény – háromszáz oldal a mozgóképről – örömet szerez. A műfaj íratlan szabályait betartva, a Filmévkönyv tények, adatok, jellemző eseményekről szóló híradások gyűjteménye. Felöleli a hazai filmgyártás, forgalmazás, oktatás, valamint szakmai irányítás és szervezeti felépítés egészét. Információbősége, világos szerkezeti felépítése, és nem utolsósorban ízléses kivitele nagyban hozzájárul ahhoz, hogy szakmabeliek és érdeklődők egyaránt haszonnal forgathassák. Egy kötetbe összegyűjtve böngészhetjük az itthon forgalmazott, a tévében, moziban bemutatott alkotások filmográfiáját, sokszor meghökkentő nézettségi adatait; a szinkronmunkától a mozihálózatig sok mindenről olvashatunk, ami a filmhez szorosan hozzátartozik.

Bármennyire is reprezentatív azonban a kötet, a majd egy teljes évvel elcsúsztatott megjelenés – enyhén szólva – nem használ az információk aktualitásának. A statisztikai adatokhoz is megjegyzés kívánkozik. Legalább kettő. Az egyik a szaklapok és -kiadványok kérdése. Ha valaki az Évkönyv adatait ismeri csupán, nem értheti meg azokat a szakembereket, akik a filmnek a társadalomban betöltött szerepéhez képest lépéshátrányba került elméleti irodalmáról beszélnek. Az Évkönyv ugyanis csaknem félszáz itthon kiadott könyvről és 18 hazai filmlapról tesz említést! A másik megjegyzés: a vetített mozifilmek előadásszámát, látogatottságát, az úgynevezett „százalékos kihasználtságot” bemutató tanulságos összesítés. Ezeket a mutatókat vizsgálva, visszaköszönnek a filmforgalmazás – e lap hasábjain is – nemrég még terítéken levő kérdőjelei. Példaként említhető Tarkovszkij két alkotásának – Stalker, Tükör – meglepően alacsony nézettségi mutatója, ami homlokegyenest ellentmond az irántuk azóta is mutatkozó és kielégítetlen érdeklődésnek. Ide tartozik, hogy a kötetben elsőfilmesként említett Tarr Béla 79–80-as készítésűnek feltüntetett Szabadgyalog című filmjét 1981-ben nem forgalmazták. A sort – a könyv alapján – tovább lehetne folytatni. A kiadvány stúdiók szerint közli az 1980-ban készített filmek teljes filmográfiáját és – sajnos – tartalmi kivonatát is. Ez a megoldás nem nevezhető sikeresnek, hiszen sok esetben félreinformál, kilúgozza és verbalizálja a filmeket, éppen lényegüktől fosztja meg az alkotásokat. (Például a Psychét, Lugossy László Köszönöm, megvagyunk című filmjét ilyen közhelyek tucatjaival sekélyesíti el:”... Évában telítődött a sok elviselt méltánytalanság és a kiszolgáltatottság érzése.”) Mindenképpen többet használna, ha ehelyett – hasonló terjedelemben – az adott filmet elemző kritikákból állítanának össze tematikus montázst.

Semmitmondóra, jópofáskodóra sikeredett az elsőfilmesek bemutatkozása. A Filmélet eseményeiből című fejezet rövid cikkei kevéssé orientálnak, inkább kötelező tiszteletkört jelentenek. Hiányzik az Évkönyvből a Filmmúzeum műsorának önálló és részletes ismertetése, ami a mozi műsorpolitikáját ért jogos vagy jogtalan bírálatokhoz nyújthatott volna tényeket. Hasonlóképpen kimaradt a Magyarországon tartott filmhetek, filmnapok adataiból – a bemutatott művek kivonatos filmográfiája mellől – a nézettségi adatok közreadása.

A Filmévkönyv remélhetőleg jövőre is megjelenik. Az említett hiányosságok – lehetőség szerinti – pótlása minden bizonnyal emelné a kötet már most is figyelemreméltó színvonalát.

 

 

Filmévkönyv 1980. A magyar film egy éve. Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum. Bp. 1981. 318.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/02 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7193