KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Grunwalsky Ferenc: Senki sem dadog Fiatal filmesek
• Varga Balázs: A másik ország Fiatal filmesek
• Vasák Benedek Balázs: Egy a sok közül A Balázs Béla Stúdió filmjei
• Müllner Dóra: Megfelelő emberek Beszélgetés a Közgáz Vizuális Brigáddal
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Súlytalanság Berlin
• N. N.: Az 50. berlini filmfesztivál díjai
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Testgubó és szuperegó Szimulált világ
• Janisch Attila: Virtuális koporsó – digitális lélek Cyberológiai horror

• Bori Erzsébet: Fenevadak a golftanfolyamon Highstmith-horror
• N. N.: Patricia Higsmith (1921–1995)
• Bikácsy Gergely: A legokosabb gyilkos Hitchcock nyomában
• Ardai Zoltán: Texas, az éjszaka csodái Véresen egyszerű
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Robotok, idióták, szilikon-angyalok Chris Cunningham videóklipjei
FESZTIVÁL
• Báron György: Mozifieszta Mar del Plata

• Zalán Vince: A vidéki film Filmnapló
KÖNYV
• Harmat György: Művészet és ipar születik Kömlődi Ferenc: Az amerikai némafilm
KRITIKA
• Székely Gabriella: Nagyjuli Kisvilma – Az utolsó napló
• Hirsch Tibor: Egy világ, nyolc és fél rubrika 8 és ½ nő
• Varró Attila: Vörös kereszt Holtak útja
• Györffy Miklós: Az eltűnő öröm nyomában Buena Vista Social Club
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Ember a Holdon
• Békés Pál: Magnolia
• Pápai Zsolt: Lány a hídon
• Gervai András: Pola X
• Köves Gábor: Egy kapcsolat vége
• Mátyás Péter: Halálsoron
• Turcsányi Sándor: A fiúk nem sínak
• Hungler Tímea: Észvesztő
• Elek Kálmán: Hó hull a cédrusra
• Kovács Marcell: Alkonyattól pirkadatig 2. – Texasi vérdíj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

A gyerekek jól vannak

Alföldi Nóra

­Kids are All Right – amerikai, 2010. Rendezte: Lisa Cholodenko. Írta: Lisa Cholodenko, Stuart Blumberg. Kép: Igor Jadue-Lillo. Zene: Carter Burwell, Nathan Larson, Craig Wedren. Szereplők: Annette Bening (Nic), Julianne Moore (Jules), Mark Ruffalo (Paul), Mia Wasikowska (Joni), Josh Hutcherson (Laser). Gyártó: Mandalay Vision / Antidote. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 106 perc.

Miként ezt a Túl a barátságon vagy a Távol a mennyországtól fogadtatása is bizonyítja, a Gay Pride fénykorának abszolút műfaji győztese a melodráma, mivel a férfi és nő konfliktusán alapuló, jó ideje beszürkült sablonok az új felállások visszásságaival új löketet kapnak. Lassan húsz éve annak, hogy az AIDS-hisztéria elültével a meleglét abszolút polgárjogot nyert; melegnek lenni ma már nem nagy ügy, az identitásválságokon jóformán mindenki túl van, ugyanakkor a filmekben még mindig viszonylag kiaknázatlan, organikus táptalajnak számít a melegházasságok témája.

Az eddig főként csak a West-Hollywood-i leszbikus-feminista közösségben híres-hírhedt Lisa Cholodenko évek óta reprezentálja laza, narancsillatú kaliforniai közegét (lásd a High-Art, és a Laurel Canyon című nagyjátékfilmeket, vagy az L-word címen hat évadot megélt leszbo-sorozatot) – A gyerekek jól vannak című filmjével azonban végleg beemelte ezt az enyhén hippi-mentalitású, bergmanos feszültségeket ezer éve maga mögött hagyó, liberális-értelmiségi fehérnépet a fősodorba. Mindez annak köszönhető, hogy a közönség figyelmét eltereli a szerepzavarokról és témáját általánosabb témába olvasztja. A-kategóriás díjakra felterjesztett filmje szimpla családi dráma, csak éppen „anya, apa, gyerekek” felállás helyett „anya, anya, spermadonor, gyerekek” leosztással funkcionál. Egyik anyu az asztalfőn, a másik a gyerekek között, hosszú hajú mami férfiasan öltözik, de törékeny és töketlen, rövid hajú mami férfias és tökös – a kiegyensúlyozatlan harmóniát a biológiai apa töri meg, ámde férfiként eredendő bűnei, a csábítás és a falkavezéri posztra törekvése miatt ebben a világban bűnhődnie kell.

Cholodenko a zavaros gender-mintákkal csak finoman pacsmagolja össze története hátterét, egyébként kemény vonalvezetéssel, alkalmanként némi gúnnyal pakolja egymás mögé kellemesen kínos pillanatokban bővelkedő jeleneteit, miközben giccses, napfényes beverések csillámlanak kamerájának lencséjén. A gyerekek jól vannak borsos, pikáns, férfiasan tökéletes darab, zavarba ejtő, mint egy gyönyörű transzvesztita az első randin; bizarr és érdekes, valahol kiábrándító is, ámde rendkívül izgalmas.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/04 . old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10596