KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Grunwalsky Ferenc: Senki sem dadog Fiatal filmesek
• Varga Balázs: A másik ország Fiatal filmesek
• Vasák Benedek Balázs: Egy a sok közül A Balázs Béla Stúdió filmjei
• Müllner Dóra: Megfelelő emberek Beszélgetés a Közgáz Vizuális Brigáddal
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Súlytalanság Berlin
• N. N.: Az 50. berlini filmfesztivál díjai
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Testgubó és szuperegó Szimulált világ
• Janisch Attila: Virtuális koporsó – digitális lélek Cyberológiai horror

• Bori Erzsébet: Fenevadak a golftanfolyamon Highstmith-horror
• N. N.: Patricia Higsmith (1921–1995)
• Bikácsy Gergely: A legokosabb gyilkos Hitchcock nyomában
• Ardai Zoltán: Texas, az éjszaka csodái Véresen egyszerű
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Robotok, idióták, szilikon-angyalok Chris Cunningham videóklipjei
FESZTIVÁL
• Báron György: Mozifieszta Mar del Plata

• Zalán Vince: A vidéki film Filmnapló
KÖNYV
• Harmat György: Művészet és ipar születik Kömlődi Ferenc: Az amerikai némafilm
KRITIKA
• Székely Gabriella: Nagyjuli Kisvilma – Az utolsó napló
• Hirsch Tibor: Egy világ, nyolc és fél rubrika 8 és ½ nő
• Varró Attila: Vörös kereszt Holtak útja
• Györffy Miklós: Az eltűnő öröm nyomában Buena Vista Social Club
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Ember a Holdon
• Békés Pál: Magnolia
• Pápai Zsolt: Lány a hídon
• Gervai András: Pola X
• Köves Gábor: Egy kapcsolat vége
• Mátyás Péter: Halálsoron
• Turcsányi Sándor: A fiúk nem sínak
• Hungler Tímea: Észvesztő
• Elek Kálmán: Hó hull a cédrusra
• Kovács Marcell: Alkonyattól pirkadatig 2. – Texasi vérdíj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Egy szó mint száz: szerelem!

Szalkai Réka

Lang historie kort – dán, 2015. Rendezte: May el-Toukhy. Írta: Maren Louise Kaehne. Kép: Rasmus Vidabaek. Szereplők: Jens Albinus (Max), Norma Omega Mengers Andersen (Fillipa), Leonard Georg Antonakakis (Hugo), Nadia Auda (Gaest). Gyártó: Miso Films. Forgalmazó: Cirko Film Kft. Feliratos. 100 perc.

 

A dán film évtizedek óta sokat köszönhet az amerikai mozinak, és ez May el-Toukhy filmjénél sincs másképp. Akár a tengerentúli romkomok sorát is gazdagíthatná az alkotás, amely egy koppenhágai baráti társaság harmincas-negyvenes évüket taposó tagjainak történetét meséli el. Hősnője, Ellen a film elején az egyetlen szingli a csapatban, jobban mondva titkos szeretője van, Sebastien, aki viszont – szokás szerint – családos ember. Majd jön az esetlen Max (Jens Albinus, Lars von Trier egykori Főfőnöke), és Ellen pont addigra jön rá, hogy ő az igazi, mire az már majdnem késő. Mindemellett persze a barátok élete is alakul: akad válás, halál és születés is May el-Toukh rendezőnő filmjében, aki az eseményeket igen ügyesen olyan családi ünnepek, baráti összejövetelek köré szervezi, mint egy esküvő vagy épp egy névadó ünnepség. A jól sikerült forgatókönyvben sajnos akadtak előre sejthető poénok is (például a kutya eltűnése és a keresőhadjárat), mégis kiszámíthatóságuk ellenére jót tudunk mulatni a jeleneten, mint ahogy az egész filmen is.

Külön említést érdemel Trine Dyrholm figurája, aki leszbikus párkapcsolatban él és így két gyermek „apja.” Ő az a szereplő, aki görbe tükröt tart a többiek, főleg Ellen elé, amikor úgy érzi, nem a megfelelő irányban haladnak a dolgaikkal, miközben a saját élete se mindig alakul felhőtlenül. Az improvizációs színházon felnövő Dyrholm maximális természetességgel adja azt a figurát, aki sohasem hagyja, hogy a világ és a film leüljön. Alakja tele van emberséggel, és szeretettel, mint ahogy az egész film is. Az Egy szó mint száz: szerelem! minden társadalmi és politikai mondanivaló nélkül helyezi be történetét egy baráti társaság mikrovilágába, ahol a sértődések és nehéz pillanatok ellenére is összetartozás és elfogadás uralkodik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2016/06 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12772