KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Grunwalsky Ferenc: Senki sem dadog Fiatal filmesek
• Varga Balázs: A másik ország Fiatal filmesek
• Vasák Benedek Balázs: Egy a sok közül A Balázs Béla Stúdió filmjei
• Müllner Dóra: Megfelelő emberek Beszélgetés a Közgáz Vizuális Brigáddal
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Súlytalanság Berlin
• N. N.: Az 50. berlini filmfesztivál díjai
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Testgubó és szuperegó Szimulált világ
• Janisch Attila: Virtuális koporsó – digitális lélek Cyberológiai horror

• Bori Erzsébet: Fenevadak a golftanfolyamon Highstmith-horror
• N. N.: Patricia Higsmith (1921–1995)
• Bikácsy Gergely: A legokosabb gyilkos Hitchcock nyomában
• Ardai Zoltán: Texas, az éjszaka csodái Véresen egyszerű
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Robotok, idióták, szilikon-angyalok Chris Cunningham videóklipjei
FESZTIVÁL
• Báron György: Mozifieszta Mar del Plata

• Zalán Vince: A vidéki film Filmnapló
KÖNYV
• Harmat György: Művészet és ipar születik Kömlődi Ferenc: Az amerikai némafilm
KRITIKA
• Székely Gabriella: Nagyjuli Kisvilma – Az utolsó napló
• Hirsch Tibor: Egy világ, nyolc és fél rubrika 8 és ½ nő
• Varró Attila: Vörös kereszt Holtak útja
• Györffy Miklós: Az eltűnő öröm nyomában Buena Vista Social Club
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Ember a Holdon
• Békés Pál: Magnolia
• Pápai Zsolt: Lány a hídon
• Gervai András: Pola X
• Köves Gábor: Egy kapcsolat vége
• Mátyás Péter: Halálsoron
• Turcsányi Sándor: A fiúk nem sínak
• Hungler Tímea: Észvesztő
• Elek Kálmán: Hó hull a cédrusra
• Kovács Marcell: Alkonyattól pirkadatig 2. – Texasi vérdíj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Magyar film

Magyar filmjogok: áttekinthetetlen helyzet

Sós B. Péter

 

Hova kerüljön az állami filmgyártás idején 1948–1987 között gyártott 830 film tulajdon- és forgalmazási joga: évek óta vitatkoznak ezen a filmes szervezetek, cégek és intézmények vezetői, valamint a két illetékes minisztérium – a privatizációs és a művelődési tárca – képviselői. A kulturális bizottságtól közelebb a törvényhozáshoz sosem került egyetlen javaslat sem. A privatizációs miniszter legutóbb, április 9-én májusi döntést ígért, de a „szakmai egyeztetéseken” túl nem történt semmi. A filmek belföldi forgalmazási jogai jelenleg a Moképnél vannak, a külföldiek pedig a Hungarofilmnél. A nemzeti kulturális közkincs értékét egy vagyonértékelés 200 millió forintra becsülte. A jogokért folytatott hadakozás valódi célja, hogy a sokszereplős médiapiac létrejötte után ki részesül majd a filmek sugárzási jogának bevételeiből. A médiatörvény ugyanis magyar filmek játszására kötelezi a tévétársaságokat, és ebből évente a 830 film jogainak birtokosa – becslések szerint – 30–60 millió forintra számíthat. Csak a közvetett állami tulajdonlás tenné lehetővé, hogy ebből a forgalmazási költségek levonása után kifizessék majd a szerzői jogdíjakat és költsenek az alkotások megőrzésére, karbantartásukra is.

Az ÁPV Rt. illetékeseinek álláspontja szerint egyetlen cégnél, a Moképnél kell összevonni valamennyi film jogát, és a később privatizálandó társaság kereskedne azokkal a mozgókép- és médiapiacon. Ezt az álláspontot támogatta a kulturális bizottság ülésének napján nyilvánosságra hozott levelében 12 rendező, akiknek mintegy 200 filmje van a csomagban.

Tizenhárom filmes szakmai szervezet és stúdió viszont egy létrehozandó közhasznú társaságnál látná jó kézben lévőnek a műveket, hogy egyenrangúan értékesíthetőek legyenek a piacon, és nyereségérdekelt magántulajdonos hasznot ne húzzon eladásukból.

A kulturális bizottság ülésén az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke is bejelentette igényét a jogok birtoklására.

A Filmvilág lapzártája idején teljesen áttekinthetetlen a helyzet: előfordulhat az is, hogy a szakmai szervezetek álláspontját figyelmen kívül hagyva kormányelőterjesztés születik arról, hogy nyílt privatizációs pályázaton hirdetik meg a stúdiókat, a Mafilmet, a Moképet, a Hungarofilmet, a náluk lévő filmjogokkal együtt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/07 37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1491