KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Grunwalsky Ferenc: Senki sem dadog Fiatal filmesek
• Varga Balázs: A másik ország Fiatal filmesek
• Vasák Benedek Balázs: Egy a sok közül A Balázs Béla Stúdió filmjei
• Müllner Dóra: Megfelelő emberek Beszélgetés a Közgáz Vizuális Brigáddal
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Súlytalanság Berlin
• N. N.: Az 50. berlini filmfesztivál díjai
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Testgubó és szuperegó Szimulált világ
• Janisch Attila: Virtuális koporsó – digitális lélek Cyberológiai horror

• Bori Erzsébet: Fenevadak a golftanfolyamon Highstmith-horror
• N. N.: Patricia Higsmith (1921–1995)
• Bikácsy Gergely: A legokosabb gyilkos Hitchcock nyomában
• Ardai Zoltán: Texas, az éjszaka csodái Véresen egyszerű
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Robotok, idióták, szilikon-angyalok Chris Cunningham videóklipjei
FESZTIVÁL
• Báron György: Mozifieszta Mar del Plata

• Zalán Vince: A vidéki film Filmnapló
KÖNYV
• Harmat György: Művészet és ipar születik Kömlődi Ferenc: Az amerikai némafilm
KRITIKA
• Székely Gabriella: Nagyjuli Kisvilma – Az utolsó napló
• Hirsch Tibor: Egy világ, nyolc és fél rubrika 8 és ½ nő
• Varró Attila: Vörös kereszt Holtak útja
• Györffy Miklós: Az eltűnő öröm nyomában Buena Vista Social Club
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Ember a Holdon
• Békés Pál: Magnolia
• Pápai Zsolt: Lány a hídon
• Gervai András: Pola X
• Köves Gábor: Egy kapcsolat vége
• Mátyás Péter: Halálsoron
• Turcsányi Sándor: A fiúk nem sínak
• Hungler Tímea: Észvesztő
• Elek Kálmán: Hó hull a cédrusra
• Kovács Marcell: Alkonyattól pirkadatig 2. – Texasi vérdíj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A muskétás

Mátyás Péter

 

A XVII. századi Franciaország önállóságát spanyol és angol invázió fenyegette. Richelieu bíboros magánhadsereget szervezett, ezért a király, XIII. Lajos muskétásai kegyvesztetté lettek. A fiatal D’Artagnan Párizsba érkezvén beáll a testőrségbe, leleplezi a cselszövéseket, végül társai segítségével megmenti a királyságot és a királynő életét. Dumas regénytrilógiája közkincs, generációk fedezik fel és olvassák újra. Az avatatlan alkimista kezében azonban az arany is csak értéktelen fémmé, pontosabban celluloid tekerccsé válik.

A muskétás a hagyományos történelmi kalandfilm és a hongkongi akciófilm összekuszált keveréke. Az irodalmi nyersanyagtól elrugaszkodott cselekmény, az egysíkú karakterek, a bárgyú párbeszédek miatt a történet romokban hever. A veszteségért a cirkuszi manézs akrobatikus elemeivel akarnak kárpótolni minket. Látványos kardvívás a guruló hordók tetején, a mennyezet gerendái között, félkézzel egy kötélen lógva a várfalon, létrafokokon egyensúlyozva. A túlzsúfolt párbajjelenetek szünetében ott van nekünk D’Artagnan, akit a tinilányok kedvence, a tejfölös szájú Justin Chambers alakít. A rendezés ennek a jellegtelen szépfiú kalandjainak rendeli alá a testőröket, háttérbe szorítva ezzel Athos, Porthos és Aramis figuráját. Az uralkodót és környezetét, a hatalmi harcok irányítóit ugyancsak epizodistákká, szürke kórustagokká degradálják ebben az együgyű mesében.

A muskétás a kilencvenes évek infantilizált feldolgozásaihoz (A három testőr vagy A vasálarcos) képest is riasztó színvonalsüllyedés. Csatlakozunk a tiltakozókhoz. Dumas forog a sírjában, hagyatékát az amerikai pénznyelő automaták egyszerűen felzabálták.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/03 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2097