KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Grunwalsky Ferenc: Senki sem dadog Fiatal filmesek
• Varga Balázs: A másik ország Fiatal filmesek
• Vasák Benedek Balázs: Egy a sok közül A Balázs Béla Stúdió filmjei
• Müllner Dóra: Megfelelő emberek Beszélgetés a Közgáz Vizuális Brigáddal
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Súlytalanság Berlin
• N. N.: Az 50. berlini filmfesztivál díjai
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Testgubó és szuperegó Szimulált világ
• Janisch Attila: Virtuális koporsó – digitális lélek Cyberológiai horror

• Bori Erzsébet: Fenevadak a golftanfolyamon Highstmith-horror
• N. N.: Patricia Higsmith (1921–1995)
• Bikácsy Gergely: A legokosabb gyilkos Hitchcock nyomában
• Ardai Zoltán: Texas, az éjszaka csodái Véresen egyszerű
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Robotok, idióták, szilikon-angyalok Chris Cunningham videóklipjei
FESZTIVÁL
• Báron György: Mozifieszta Mar del Plata

• Zalán Vince: A vidéki film Filmnapló
KÖNYV
• Harmat György: Művészet és ipar születik Kömlődi Ferenc: Az amerikai némafilm
KRITIKA
• Székely Gabriella: Nagyjuli Kisvilma – Az utolsó napló
• Hirsch Tibor: Egy világ, nyolc és fél rubrika 8 és ½ nő
• Varró Attila: Vörös kereszt Holtak útja
• Györffy Miklós: Az eltűnő öröm nyomában Buena Vista Social Club
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Ember a Holdon
• Békés Pál: Magnolia
• Pápai Zsolt: Lány a hídon
• Gervai András: Pola X
• Köves Gábor: Egy kapcsolat vége
• Mátyás Péter: Halálsoron
• Turcsányi Sándor: A fiúk nem sínak
• Hungler Tímea: Észvesztő
• Elek Kálmán: Hó hull a cédrusra
• Kovács Marcell: Alkonyattól pirkadatig 2. – Texasi vérdíj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bolond évek

Koltai Ágnes

 

Ha nem látom a filmet, nem jövök rá, hogy a bolond évek a kamaszkort jelentik. Azt hiszem, számos más jelző alkalmasabb lenne az ifjúkor aposztrofálására, mint az elkoptatott, jópofáskodó bolond, ráadásul a film azt próbálja ábrázolni, hogy a tinédzserek élete is bővelkedik konfliktusokban. Ébredező szexualitásukkal, a társadalom, a szülők erkölcsi kényszerével viaskodó gimnazisták kóstolgatják a szerelmet Zoran Čalić filmjében. Az életkoruknál fogva amúgy is bizonytalan kamaszok senkire, legkevésbé a tapasztaltnak tetsző felnőttekre nem támaszkodhatnak. Pedig nagy szükségük volna okos, tapintatos segítségre, mert saját vágyaikat sem ismerik igazán, hát még egy nem kívánt terhesség következményeit. Az iskolában a virág megporzásáról tanulnak és végighallgathatnak egy unalmas, latin elnevezésekkel megtűzdelt felvilágosító órát, de a legjobb esetben is pofonokkal fenyegetik őket, ha saját szexuális problémáikban kérnek eligazítást. Ezek után érthető, ha terhesség és tiltott magzatelhajtás Bobe és Marija szerelmének következménye.

Sajnálom, hogy a film végül is sikertelen: a történet lassan csordogál, a figurák (főként a felnőttek) kidolgozatlanok, hiteltelen a happy endbe hajló befejezés. Megértő elnézésem a rendező rokonszenves álláspontjának szól: nem bírál, nem mutogat ujjal a „felelőtlen fiatalokra”, nem akar bölcs tanácsokat osztogatni, csak azt mondja, hogy azok a konfliktusok is léteznek, amelyekről nem akarunk tudomást venni. Jó műhöz ez természetesen kevés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/07 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7407