KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/május
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : A Balázs Béla Stúdió története

• Grunwalsky Ferenc: Senki sem dadog Fiatal filmesek
• Varga Balázs: A másik ország Fiatal filmesek
• Vasák Benedek Balázs: Egy a sok közül A Balázs Béla Stúdió filmjei
• Müllner Dóra: Megfelelő emberek Beszélgetés a Közgáz Vizuális Brigáddal
FESZTIVÁL
• Gelencsér Gábor: Súlytalanság Berlin
• N. N.: Az 50. berlini filmfesztivál díjai
CYBERVILÁG
• Beregi Tamás: Testgubó és szuperegó Szimulált világ
• Janisch Attila: Virtuális koporsó – digitális lélek Cyberológiai horror

• Bori Erzsébet: Fenevadak a golftanfolyamon Highstmith-horror
• N. N.: Patricia Higsmith (1921–1995)
• Bikácsy Gergely: A legokosabb gyilkos Hitchcock nyomában
• Ardai Zoltán: Texas, az éjszaka csodái Véresen egyszerű
VIDEÓKLIP
• Kömlődi Ferenc: Robotok, idióták, szilikon-angyalok Chris Cunningham videóklipjei
FESZTIVÁL
• Báron György: Mozifieszta Mar del Plata

• Zalán Vince: A vidéki film Filmnapló
KÖNYV
• Harmat György: Művészet és ipar születik Kömlődi Ferenc: Az amerikai némafilm
KRITIKA
• Székely Gabriella: Nagyjuli Kisvilma – Az utolsó napló
• Hirsch Tibor: Egy világ, nyolc és fél rubrika 8 és ½ nő
• Varró Attila: Vörös kereszt Holtak útja
• Györffy Miklós: Az eltűnő öröm nyomában Buena Vista Social Club
LÁTTUK MÉG
• Varró Attila: Ember a Holdon
• Békés Pál: Magnolia
• Pápai Zsolt: Lány a hídon
• Gervai András: Pola X
• Köves Gábor: Egy kapcsolat vége
• Mátyás Péter: Halálsoron
• Turcsányi Sándor: A fiúk nem sínak
• Hungler Tímea: Észvesztő
• Elek Kálmán: Hó hull a cédrusra
• Kovács Marcell: Alkonyattól pirkadatig 2. – Texasi vérdíj
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Klónok háborúja

Varró Attila

Clone Wars – amerikai, 2008. Rendezte: Dave Filoni. Írta: George Lucas történetéből Steven Melching, Henry Gilroy és Scott Murphy. Zene: Kevin Kiner. Gyártó: CGCG / Lucasfilm Animation. Forgalmazó: InterCom. Szinkronizált. 98 perc.

 

Tekintve, hogy a Star Wars-univerzumot születése óta felerészt mesterséges effekt-teremtények, felerészt marionett-bábuk érzelmi kifejezőerejére redukált színészklónok népesítik be (Harrison Ford Han Solójának üdítő kivételével), az ezredforduló óta igencsak várható volt, hogy előbb-utóbb elkészül a történetfolyam első CGI-produkciója – meglepetést csupán az okozott, hogy ehhez előbb egy hagyományos rajzfilmsorozat tévésikere kellett: az eleve értékítéletként is funkcionáló cím ezúttal egy animációs tévészériát takar, a frissen mozikba került játékfilm csupán átkötő elem és nyári marketingfogás két évad között.

Maga a történet (ami úgyszintén egyfajta hidat képez a kronológiában, valahol a Klónok háborúja és A Sith bosszúja közt) volumenét tekintve sem több egyszerű tévéepizódnál: időnként összeakadó, szerény két szálán Anakin kutat Jabba elrabolt porontya után, miközben Obi-Wan serege élén új meg új bolygókon ütközik meg a lázadók csapataival. A cselekményidő tekintélyes részét a technikának leginkább megfelelő monstrózus harci jelenetek teszik ki, amelyek amilyen látványosak, olyan képzeletszegények (beleértve egy függőleges sziklafalon zajló összecsapás sajnálatosan elpazarolt remek ötletét) – ezen kívül csupán komikus közjátékok és néhány narratív kötőanyagként szolgáló csoportmegbeszélés küzd a figyelem fenntartásáért. A rajzfilm egyetlen érdemét a mai korstílusban szokatlan karakterdizájnja jelenti: szereplői mind vonásaik, mind mozgásuk tekintetében leginkább a fél évszázada népszerű supermarionation-bábfilmek (mint a nemrég élőfilmesített Thunderbirds) kompjuterváltozatainak felelnek meg – mintha csak a Pixar első Godzilla-filmjét gumijelmezes statiszták karton-felhőkarcolókon végzett pusztításainak rotoszkóp-eljárással rögzített animációjából digitalizálná pixelekbe.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9524