KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Eszkimó asszony fázik/Xantus János kisfilmjei

Pápai Zsolt

Magyar, 1983. Rendezte: Xantus János. Szereplők: Méhes Marietta, Boguslaw Linda, Lukáts Andor, Víg Mihály, Magyar Péter. Forgalmazó: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 111 perc.

Magyarországon kevés rendező kezdte a karrierjét ígéretesebben, mint Xantus János, aki előbb főiskolai vizsgamunkáival babonázta meg a tanárait (Werther élete; És így s eképp tovább), aztán a BBS-ben készült kisfilmjeiben (Diorissimo; Női kezekben) már egyenesen trendet diktált, és egyik előkészítője lett a nyolcvanas évek legeredetibb és legmeghökkentőbb irányzatának. Az úgynevezett új-érzékenység szembe ment a magyar film fősodrával: a Diorissimo és a Női kezekben a stilizációs technikáival (a valóságot felülfestő színeivel); bizarr és szürreális világával; továbbá a műfajiság megszüntetve megidézésével (a thriller, a horror, sőt alkalmasint a burleszk és a katasztrófafilm elemeinek felvillantásával) kapcsolódott az egyetemes filmben mutatkozó posztmodern törekvésekhez. Xantus úgy játszott bennük képpel és történettel, mintha mindig ezt csinálta volna, és közben – szintén a játék jegyében – folyamatosan provokálta a befogadót egy kvázi „mélyebb” jelentés ígéretével. Titokfejtésre hívta a nézőt, de közben rendre el is lehetetlenített minden ilyen jellegű próbálkozást.

A debütáló nagyjátékfilmjéhez részben a Diorissimo és a Női kezekben, részben pedig a mesteri főiskolai munka, az És így s eképp tovább (a magyar filmtörténet egyik gyöngyszeme: az igaz barátság himnusza) szolgált inspirációul. No és persze a korszak alternatív zenei kultúrája, illetve annak egyik tündöklő zenekara, a Trabant elnevezésű formáció, amelynek a dalai a történet szerves részét képezik: értelmezik és kommentálják az eseményeket.

Az Eszkimó asszony fázik az ekkor virágzó francia újromantika (a Besson, Beineix, Carax nevével fémjelzett irányzat) filmjeivel ápol szoros rokonságot: melodráma keretbe helyezett leépülés-történet, középpontban egy jómódú családból származó, sikeres koncertzongoristával, aki karrierjét és életvitelét is feladja akkor, amikor találkozik egy különös vamppal, a korántsem számító pókasszonyként feltűnő, inkább önmaga számára is rejtélyes fiatal lánnyal. Az Eszkimó asszonyban mindenki rosszul érzi magát (a figurák jellemzően egységesen elvágyódnak valahova máshova, mint ahol éppen vannak), de Xantus ezt az alapérzületet nem fájdalmas szomorúsággal, hanem mérsékelt sztoicizmussal mutatja be. A zárójelenetben viszont óvatosan tónust vált, és ennek meg is van az eredménye: gombóc marad a gyomorban.

Extrák: Gellért Gábor beszélgetése Xantus Jánossal; halláskárosult-felirat; angol felirat. A lemez éke a három kisfilm: a Diorissimo, a Női kezekben és az És így s eképp tovább. Az első kettő digitálisan felújítva szerepel a lemezen, az Eképp tovább minősége viszont gyengébb: ismerve a Filmarchívum munkatársainak lelkiismeretességét, nyilván az optimális technikai feltételek hiánya miatt ilyen állapotú a film. De ezzel együtt nagy esemény a megjelenése.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/03 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10550