KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Martha Marcy May Marlene

Barkóczi Janka

Martha Marcy May Marlene – amerikai, 2011. Rendezte és írta: Sean Darkin. Kép: Jody Lee Pipes. Zene: Daniel Bensi. Szereplők: Elizabeth Olsen (Martha), Sarah Paulson (Lucy), Hugh Dancy (Ted), John Hawkes (Patrick). FilmHavens / Border Line Films. Forgalmazó: Budapest Film. Feliratos. 102 perc.

Sean Durkin pszichothrillere, amelynek címe viktoriánus gyermekversnek vagy mezei nyelvtörőnek is nyugodtan elmenne, a New York környéki hegyvidék hívogató erdeibe invitálja a nézőt. Az ambiciózus író-rendezőt természetesen nem a tábortűznél sütögetett mályvacukor illata vagy a mókusleső cserkészcsapat kalandjai ihlették meg a helyszínen, annál inkább az üde páfrányok árnyékában megbújó gyilkos szekta ténykedése, amely kallódó városi fiatalok ártatlan lelkeinek begyűjtésére specializálta magát. Az alkotók a film premierjéhez nem is találhattak volna ideálisabb alkalmat, mint az idei Sundance filmfesztivál, mert a psziché sebezhetőségét fájdalmas mélységekben bejáró munka minden ízében klasszikus indie darab.

Martha, a kizsigerelt és agyonhajszolt címszereplő, a kegyetlen spirituális kommunából nővére és sógora biztonságos connecticuti nyaralójába menekül, ahol mind őt, mind vendéglátóit lassan meglepi a teljes idegösszeomlás. A szörnyű emlékek és a kispolgári jelen között ugráló cselekményben fokozatosan bontakozik ki a lappangó borzalom, amit kitüntetett tagjainak egy agymosott és minden szinten terrorizált közösség kínál. A hősnő, akit előbb családjától elszakított, majd eltorzított és átlényegített az új közeg, elkeseredetten próbálja megtalálni eredeti énjét a távollét két esztendeje után, de fokozódó paranoiája miatt már az is kétségessé válik, hogy van-e még erre egyáltalán lehetőség. Bár a film a fontos és kibeszéletlen társadalmi problémát is jól modellezi, valójában leginkább az alig 22 éves Elizabeth Olsen páratlanul érett alakításáról szól, aki Martha megformálásával vitathatatlanul jogot nyer arra, hogy ettől kezdve ne a hírhedt Olsen-ikrek húgaként mutassák be, inkább azok legyenek az ő nővérei.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2012/01 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10932