KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Levelek Perzsiából

Báron György

A kritikus kiszédeleg a sötét vetítőből, égnek emeli a tekintetét, arra gondol, állna inkább hóhérnak, favágónak (szigorúan a rokonszakmáknál maradva), vagy irodalomkritikusnak: utóbbi esetben nem fordulhatna elő, hogy analfabéta könyvéről kelljen írnia. Aligha érdemes a Levelek Perzsiából dramaturgiai hibáit, képi sutaságait fölemlegetni, vagyis úgy tenni, mintha a vásznon valami filmféleség volna: javítható, csiszolható. A rendezőnek, aki a zseniális Kiarostami országából érkezett, olyan idegen a mozgókép-beszéd, mint e sorok írójának a perzsa ábécé. Fogalma sincs arról, milyen képre mi vágható, mi a különböző beállítások jelentése, miként bonyolíthatók egy történet fő- és mellékszálai, hogy kell instruálni a színészt, egyszóval mindarról, ami elsőéves tananyag a filmfőiskolákon.

Ez önmagában is nagy baj, ám ennél is súlyosabb teher a kritikus számára, hogy eme artikulálatlan hebegés mögül igen rokonszenves ember arca sejlik elő. Az alkotó érezhetően jót akar, tisztán és őszintén, akár a gyerekek, csak ugyanúgy nem képes közkinccsé tenni, mint a pólyás, akit arra buzdítanak, versformában vesse papírra az anyja iránti vonzódását.

A látás nulla foka – írta, a Barthes-i mondást parafrazeálva, Bikácsy Gergely. E meleg emberségű művet alighanem a zérus alatti jeges tartományba sorolná.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/07 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=118