KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Rekviem egy macskáért

Roboz Gábor


Murder of a Cat – amerikai, 2014. Rendezte: Gillian Greene. Írta: Christian Magalhaes és Robert Snow. Kép: Christophe Lanzenberg. Zene: Deborah Lurie. Szereplők: Fran Kranz (Clinton), Nikki Reed (Greta), J. K. Simmons (Hoyle Sheriff), Greg Kinnear (Ford). Gyártó: Seine Pictures. Forgalmazó: ADS Service Kft. Szinkronizált. 101 perc.

 

Tényleg egészen minimális elvárásokkal ülhet be az ember egy Rekviem egy macskáért című amerikai filmvígjátékra, amely egy macska meggyilkolása után indult nyomozásról szól, az alkotók azonban meglepő módon még ezeknek sem tudnak megfelelni. Gillian Greene bemutatkozó filmjének főhőse egy huszonéves srác, akiről annyit tudunk meg, hogy az anyja kertvárosi házának pincehelyiségében lakik, tökéletesen életképtelen, és számára Egerész nevű macskája jelent mindent. Röviddel azután, hogy házikedvencét egy reggel holtan, nyíllal a testében találja a házuk előtt, kiderül, hogy a gyakran elkószáló állatot egy vagány lány is birtokolta, és innentől nincs megállás, közös erővel kell felgöngyölíteniük az ügyet.

A forgatókönyvet jegyző Christian Magalhaes és Robert Snow abszolúte semmilyen szinten nem erőltette meg magát: sem a cselekményt, sem a karaktereket nem próbálta meg érdekessé tenni, munkájukat legfeljebb talán akkor tudjuk díjazni, ha valamiféle meta-olvasattal közelítünk hozzá. Mert az még teljesen érthető, hogy a poszteren is feltüntetett hírességek (Simmons, Kinnear) ezúttal egy hakni keretei között vágják a pofákat, viszont a filmbeli whodunit felett két szinten is beazonosíthatunk rejtélyt: egyrészt kérdés, egész pontosan milyen célközönségnek szól ez a film, másrészt az is megfejtésre vár, hogy egy vígjátékként eladott filmben miért nincsenek szellemes jelenetek. Mivel a ripacskodó alakításokon, számtalanszor látott szituációkon, érdektelen sablonfigurákon még mosolyogni is csak nagy erőfeszítések árán lehet, maradnak ezek a járulékos befogadói agytornák, de valószínűtlen, hogy bárki ilyen típusú szórakozásért ül be a moziba.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/05 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12229