KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kősikoly

Schubert Gusztáv

A könnyebbség kedvéért: Werner Herzog rejtelmes című opuszában a német hegyifilm nemes hagyománya folytatódik. Fellelhető benne mindaz, ami a műfaj magna chartájában, Leni Riefenstahl A kék fényében már 1932-ben felsoroltatott. Égre meredő sziklaszál tövében szerelem, halál, féltékenység. No és persze a haszonleső civilizáció, mely mindvégig ugrásra készen várja, hogy megszeplősíthesse az érintetlen természetet.

Senki ne higgye, hogy az alpinistákon gúnyolódom. Istenem, ha valaki múlhatatlan szükségét érzi, hogy 8000 méter magasban törje ki a nyakát, s nem éri be a szobalétrával, hát lelke rajta. Még azt is hajlamos volnék elhinni, hogy a hegymászás erotika, és a magamfajta szédülős csak sajnálhatja, hogy kimarad belőle. De akkor egy vérbeli hegyifilmből ennek a belül izzó hőségnek kellene megcsapnia. Herzog hegymászó hősei azonban maguk sem tudják, hogy miért epekednek a szűzi ormok után. Legfeljebb férfias virtusból. Ily csekély képzelőerővel legfeljebb meghágni lehet a hegyeket, a szenvedelmes hegymászáshoz, a kifinomult alpesi erotikához ennyi kevés. A két világhírű sportfenomén küzdelme a jeges meredéllyel és egymással ilyenformán csak annyira hoz lázba, mintha azt figyelném, ahogy két hangya küzdi föl magát egy irdatlan kókuszdióra. Az irrealizmus szerencsére ismét diadalmaskodik a rendezői szándék fölött: a két vad és unalmas akarat küzdelméből a nevető harmadik kerül ki győztesen. Egy félkegyelműnek látszó amatőr, a hegyek és Mae West szerelmese, megelőzi a magukba bódult bajnokokat. Magam ugyan Mae Westre gondolván hegymászás közben az első bivakig se jutnék föl, de ez akkor is jó és bölcs vicc: kár hogy Herzognak eszébe sem jut nevetni rajta. Te azonban, kedves néző, nézd nyugodtan komédiának e komoly német hegyifilmet: „legott mulattatni fog”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/01 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=129