KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

A hírek szerint az idei Cannes-i fesztiválon mutatják be a régóta beharangozott Eros-trilógiát, ami három különböző filmrendező egy-egy félórás kisjátékfilmjét fogja össze, középpontban a szexualitással. Michelangelo Antonioni műve, A dolgok veszélyes fonala egy negyvenéves pár házassági krízisét mutatja be, Wong Kar-vai és a Pedro Almodóvar helyére beugró Steven Soderbergh története egyelőre ismeretlen.

 

Folytatódik a klasszikus angol gyermekmesék megfilmesítésének divatja, ezúttal a terület megértőbb ismerője, Tim Burton jóvoltából, aki Roald Dahl 1964-ben írt meseregénye, a Willy Wonka és a csokoládégyár előkészületein dolgozik. A híres történet (amelynek motívumaiból többek között a Harry Potter-széria is szép számmal kölcsönzött) egy szegény kisfiúról szól, aki egy rejtélyes nyereményjáték egyik győzteseként részt vehet a titokzatos Willy Wonka földalatti csokoládébirodalmában tett körtúrán., amelynek végén minden kisgyermek elnyeri méltó jutalmát vagy büntetését. A címszerepre jelen pillanatban Johhny Depp a legesélyesebb.

 

Liv Ullman filmet rendez Ibsen Nóra című drámájából. Az eredetileg Cate Blanchettnek szánt főszerepre végül a Titanicból ismert Kate Winsletet kérte fel. A színésznő mellett Ullman a többi szerepet is neves filmszínészekre bízta, mint Tim Roth, John Cusack vagy a norvég Stellan Skarsgard.

 

Alan Moore után a modern képregény másik neves auteurje is divatba jön az Álomgyárban. Miközben Frank Miller teljes erőbedobással dolgozik saját művei forgatókönyv-változatain  (Batman, Ronin), hamarosan bemutatásra kerül az első számú hősnőjének, Elektrának szentelt mozifilm, Robert Rodriguez pedig hozzálátott a szerző legismertebb sorozata, a Sin City noir-képregényének megfilmesítéséhez.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/04 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1872