KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

félelem.com

Nedbál Miklós

 

Már várható volt, hogy a filmiparban, s azon belül is a thriller vagy a horror műfajában is megszületik az internet világát behálózó, monitorfüggő és reggel véreres szemekkel ébredő felhasználókat érintő kultuszfilm-gyanús produkció. A félelem.com a „death sales” – mondjuk: a halál jó üzlet – alapigazságára (?) épül: egy sorozatgyilkos élőben, egy honlapon keresztül kínálja portékáját; kamerák előtt kínozza halálra áldozatait. A show alatt az „ennyien látogatták eddig honlapunkat” alatti számláló ekkor gyorsan pörög, a valóságtól már régen elszakadt (l)userek érdeklődve dőlnek hátra foteljukban a monitorra szegezett vörös szemű nyuszis tekintettel.

A filmet jegyző William Malone hamar közel került a horror műfajához: tizenkilenc évesen horror-maszkokat készített, majd Scared of Death című munkájával nem zsebelt be Oscarokat, három évvel később pedig már Klaus Kinskit rendezhette Creature című filmjében. Az elkövetkező években számos népszerű tévéfilmet, illetve sorozatot forgatott, Hollywoodba William Castle klasszikusának feldolgozásával, a Ház a Kísértet-hegyen című horrorral tért vissza 1999-ben. A félelem.com-mal sem hazudtolja meg önmagát: van itt vér, verejték, könnyek. Nemcsak a sorozatgyilkos áldozatai, hanem a honlapját megtekintők is veszélybe kerülnek: negyvennyolc órán belül halál vár rájuk, mialatt legbensőbb félelmeik kísértik őket. A történetben itt-ott akadnak logikai bukfencek, a helyszínek a lelkileg kiürült internet-függők belső világát mutatják. A film vizuális effektjei, egyes részei egy-egy jobban sikerült flash-animációra emlékeztethetnek, de a Marilyn Manson zenéjéhez készült, Sigismondi-klipek is eszünkbe juthatnak. Ezekért érdemes megnézni a filmet. A biztonság kedvéért azonban senki ne látogassa meg azt a bizonyos honlapot. Az óra ketyeg…


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2125