KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kövek ura

Nóvé Béla

 

A mesebeli kazah tájon szemünk láttára bontakozik a kikelet, akár egy természetfilmben: zsenge fű hajladoz a sztyeppei szélben, kopár szirttetőn bimbó fakad, szelíd őzek iramlanak; ám ekkor a Kövek Ura, Taszbol irigy bosszújaként elszabadul a pusztító kőlavina, s vele a cselekmény, a folklórszerű és allegorikus epizódok szakadatlan zuhataga. Máris elibénk toppan Jerzsán, a derék kovácsmester, ki Taszbol követeit kikacagja, fiait a zsarnok seregébe ő dehogyis adja, inkább kővé mered, s elszenvedi, hogy nyomába eredő nyolc szép szál fia a pörölyt odahagyva szintúgy csapdába essék, hiába is edzették maguk e szókkal: „Erős emberek leszünk, bátor emberek leszünk, büszke emberek leszünk, mert az élethez erő, bátorság és büszkeség kell!” Hiába óvja őket anyjuk: „Nem tud Semmit, ki a félelmet nem ismeri!”, hiába, jaj, minden hiába, hisz meglehet erősek, bátrak és büszkék, az ármány és varázslat mégis kifog rajtok: isznak a felejtés vizéből, s atyjuk feledve Taszbol kőszívű testőrévé lesznek mindahányan. – De nem így a kilencedik, Jerkenzse, ki még csak most nevekedik (éppoly hamar, mint Kazahföld virágai tavaszkor!), cseperedik-nevekedik, s eljő a nap, midőn Jerkenzse is nyeregbe száll, tegzét vállára vetvén elindul bátyjai után. És íme, a lélegzetelállító fordulatözön után jöhet végre a tavasz, mert amint azt a tündérek jámbor matrónája konstatálja: „A föld olyan, mint az ember, sokmindent eltűr, de semmit sem felejt. Most már senki sem zavarhatja meg a munkánk, hogy befejezzük a szivárványt és virágdíszbe öltöztessük a köveket...”

Tavasz közeledvén hadd kívánjunk e munkához a kazahsztáni tündérleányoknak sok sikert, erőt és egészséget! Akinek pedig Jerkenzséhez hasonló hat-nyolc esztendős fiacskája van, az bátran és büszkén vigye csak el egy vasárnapi matinéra, e filmet látva lesz mindkettőjüknek izgulni-, s okulnivalója.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/04 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5854