KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/június
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• (X) : Szájtépés filmszakadásig 2.

• Kovács András Bálint: Sötét filmek A film noire és a modernitás
MAGYAR MŰHELY
• Jeles András: Teremtés, lidércnyomás Noteszlapok
• Székely Gabriella: Együttműködik-e a kultúra? Beszélgetés Sára Sándorral
• Mihancsik Zsófia: A bűn iskolái Gyereksorsok és dokumentumok
• Tamás Amaryllis: Nem kor-szerű történet Beszélgetés Almási Tamással

• Schubert Gusztáv: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tatár György: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• Tillmann József A.: Hollywood felett az ég Beszélgetés a celluloid-angyalokról
• N. N.: New Age mozi
• Kriston László: Lelkek szélesvásznon New Age a moziban
• Kriston László: New Age és profit
• Altorjay Gábor: Leni és Balázs Egy film vázlata
• Márton László: Mozgó és be van tiltva Weimari tabuk
• Turcsányi Sándor: Ismeri Ön Turzonovovát? Szlovák filmek
KÖNYV
• Kömlődi Ferenc: Médiaforradalom Ost-West Internet

• Fáber András: Magritte-dimenziók Alain Robbe-Grillet A szép fogolynőről
• Nánay Bence: A vízcsepp ráér Bill Viola mozgó festményei
KRITIKA
• Bori Erzsébet: Félkegyelem Kelj fel Jancsi
• Ágfalvi Attila: Terelgetni, visszalépni Beszélgetés Fonyó Gergellyel
• Békés Pál: Devon szirtek Hadszíntér
• Varró Attila: Kamera-színház Férfitársaságban; Barátok és szomszédok
LÁTTUK MÉG
• Ágfalvi Attila: A lé meg a Lola
• Ádám Péter: Az évszázad gyermekei
• Bíró László: Doktor zsiványok
• Pápai Zsolt: A Mars-mentőakció
• Ardai Zoltán: Minden héten háború
• Máriássy Vanda: Az új Éva
• Hungler Tímea: Női vonalak
• Tosoki Gyula: Erin Brockovich – Zűrös természet
• Vidovszky György: Hulla, hó telizsák
• Illés Mária: Tök alsó
• Nyírő András: Brókerarcok
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Özönvíz

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Boszorkányt vettem feleségül

Tosoki Gyula

I Married the Witch – francia, 1942. Rendezte: René Clair. Szereplők: Veronika Lake, Fredric March. Forgalmazó: Caesar Film International. 74 perc.

 

Bár a filmtörténetek nagyobb becsben tartják René Clair húszas-harmincas évekbeli, Franciaországban született művészfilmjeit, mint az Egyesült Államokban készült műfaji darabokat, utóbbiak elegancia, invenciózusság és megformáltság tekintetében lazán felveszik a versenyt amazokkal. Tán eretnekség kijelenteni, de a Boszorkányt vettem feleségül a húszas évek avantgárdjában és a harmincas évek művészfilmes szcénájában is kulcsfigurának számító Clair egyik legjobb filmje. Pedig csak habkönnyű vígjáték – igaz, az egyik legintelligensebb és legjátékosabb, amit valaha forgattak.

Legfeltűnőbb vonása az a szertelen örömködés, ami már a rendező első filmjét, a dada iskolai szemléltető ábráját jelentő Felvonásközt is annyira elragadóvá tette. A salemi boszorkányok ismert sztorijára alapozó film a XVII. században kezdődik, de jó része kortársi közegben játszódik. Boszorkányság miatt megégetnek egy fiatal lányt, aki elátkozza vádlóját, Wooleyt, hogy valamennyi utódja boldogtalan házasságban szenvedjen. Néhány villanásnyi – az utódok sanyarú sorsát ecsetelő – snitt után hamar eljutunk a film jelenidejébe, amikor is a legfiatalabb Wooley-leszármazott készül frigyre lépni egy hárpiával. A házasság azonban nem jön létre, ugyanis csodás véletlenek folytán az egykor megégetett cserfes lány antropomorfizálódik – és beleszeret Wooleyba.

Clair filmjét a jó ritmusú forgatókönyv, a ma is ülő gegek, a pikáns helyzetkomikum, a Preston Sturges könnyedségét idéző rendezés és a szereplők pazar játéka avatja elsőrangúvá. Veronika Lake és Fredric March remek ellenpontjai egymásnak, többek között éppen a dévaj és féktelen leányka, illetve a kimért és aggodalmaskodó férfi kontrasztja tartja egyben a mozit. Semmi nem érezhető abból, hogy a két színész ki nem állhatta egymást a forgatáson.

Extrák: Előzetes.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/04 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9337