KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Szuperbojz

Csillag Márton

Szuperbojz – magyar, 2009. Rendezte: Kabay Barna. Írta: Litkai Gergely. Kép: Máthé Tibor. Zene: Berkes Gábor. Szereplők: Bajor Imre (Johnny G.), Kolovratnik Krisztián (Misi), Gesztesi Károly (Béla), Mucsi Zoltán (Róka), Kálloy Molnár Péter (Guszti), Kerekes Vica (Judit). Forgalmazó: CinemaStar. 82 perc.

Az 1983-as Jób lázadásának társrendezője a Meseautó-remake elkészülte óta nem rendezett nagyjátékfilmet, inkább producerként, tisztes alkotói távolból felügyelte, hogyan mondja fel a leckét a rendezői székben Gyöngyössy Bence. Két újabb remake (Egy szoknya, egy nadrág, Egy bolond százat csinál) és egy betörővígjáték (Papírkutyák) után azonban Kabay Barna úgy érezhette, ismét kézbe kell vennie a direktori feladatokat, és megkísérelt készíteni egy olyan közönségfilmet, amelyet a Valami Amerika-filmek és a Szomszédok-teleregény rajongói egyaránt szeretnek majd. Az első csoport megnyerésére a könnyűvázas cselekmény és a színes figurák, a másodikéra Bajor Imre szerepeltetése jelenthetett garanciát az alkotók számára, az elkészült Szuperbojz azonban – a készítői szándékkal szemben – csupán azokat elégíti ki, akik vagy a magyar trash szerelmesei, vagy pedig olyan mértékben szenvedtek vereséget a rendszerváltás győztes társadalmi erőivel szemben, hogy egy ilyen ártalmatlan vígjáték az évek óta kutatott gondűzőt jelenti számukra. A Szuperbojz egyszerű képlet alapján felhúzott történet, melyben a generációs ellentétektől kezdve a szórakoztatóipar kritikáján keresztül a szex–állatkert–rock’n’roll szentháromságig minden fontos alkotóelem megtalálható, a kivitelezés azonban olyan gyatra, mintha az egész kimaradt jelenetek és bakik gyűjteménye lenne. És furcsa módon ez a film szerencséje: a helyenként kibogozhatatlan motivációkat és dramaturgiai következetlenségeket önmagában nem menthette volna meg a tisztességes fényképezés és néhány korrekt alakítás, a forgatókönyv és a rendezés hiányosságaiból fakadó bohózatjelleg azonban a vígjáték szintjéről a jelenség szintjére emeli a filmet, megmutatva, hogy még a leginkább bejáratott mankóval is nagyot lehet esni, kivált ha az ember nagyon siet vele.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/12 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10012