KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Lana Turner (1920-1995)

Molnár Gál Péter

Meghalt 75 évesen Julia Jean Mildred Francis Turner, akit egy hollywood-i gyermekgyaluló osztályban gyártottak le kívül-belül Lana Turnerré. Az MGM illedelmes korszakában – amikor szigorúan betartották William Hays erkölcsnemesítő törvényeit – szabályos szépségével, kisvárosi jóházból való létére is annyira ingerlő volt, hogy megmozdult a férfiak nadrágzsebe. A Garnett-megfilmesítette A postás mindig kétszer csenget gyilkos Cora Smith-je színészi pályája csúcsa. Irene tervezett számára egy teljesen fehér, testhez tapadó fürdőruhát. Ebben nemzeti nemi jelkép lett. Mint ugyanabban az évben (1946) Rita Hayworth a Gilda feszes, fekete nagyestélyijében. Lana Turner volt az ártatlan rontás. A tisztességet fenyegető perzselő erotika. Ezért volt nagy ötlet az utolsó pillanatban megcserélni a Dr. Jekyll és Mr. Hyde szereposztását: az angyalian ártatlan Ingrid Bergmannal játszatni a részeges kocsmatündért és a tudós úrilány jegyesét, Beatrixet Lana Turnerre osztani.

Lana Turner szőke, előkelő, jeges megjelenése mögött zaklatott érzékiséget, s némi romlottságot viselt. A víg özvegy énekszámok nélküli primadonnája lehetett. Hollywood prózai primadonnájaként működött.

Élete melodramatikusabb filmjeinél. Hétszer vált. Nyolcszor házasodott. Első férje a zenekarvezető Artie Shaw. Második (és hetedik) az egykori színész Stephen Crane. Egy hét együttélés után megsemmisítették a házasságot. Harmadik férje: Bob Topping, milliomos playboy. Negyedik: a mozi-Tarzan Lex Barker. A többi három nem olyan híres. S akkor még nem esett szó szerelmeiről. A titokzatos milliárdos Howard Hughes-zal eltöltött románcáról. Johnny Stompanato nevű ifjú szeretőjét az 1943-as születésű leánya (Cheryl Grane) megölte.

Lana Turnerrel Hollywood utolsó sztárja aludt ki.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1027