KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Doktor Szöszi

Hungler Tímea

 

Elle Woods, vagyis Dr. Szöszi hamisítatlan kaliforniai álom(lány). Haja szőke loknikban hullik alá, mosolya kifogástalan, idomai a legmenőbb plasztikai sebészeten szabvány szerint készültek, gondja egy szál sem, hacsak az nem, hogy a tündér meséje happy enddel záródjon, és a királyfi is elvegye.

Történetünk kezdetén a királyfi azonban gondol egyet, és kiadja Szöszi útját, mondván, jobban szereti a gonosz mostohákat. Amerika másik partján a barna a nyerő, ha szenátor akar lenni, nősülnie is tudni kell. Sem a lófog, sem a zsíros haj nem lehet akadály.

A Szöszi elhatározásra jut. Bár szakdolgozatát, hogy imponáljon a királyfinak, a tűpöttyök számmisztikájából írta, felvételizik a Harvard jogi karára, ahová Lófog és a királyfi kéz a kézben jár(ogat).

A film műfaját tekintve tündérmesébe ágyazott karriertörténet, romantikus komédia. Romantikus, mert a Szöszi végül célt ér (igaz, nem a királyfinál), és komédia, melyben a humor az anakronisztikus helyzetekből táplálkozik. A Szöszi a kaliforniai életstílus megtestesüléseként bőszen látogatja rózsaszín topánkáiban az előadásokat, kitartóan jegyzetel halványlila laptopjába és Cosmót olvas a campus területén. Helyzete semmivel sem könnyebb, mint az egéré a Marson, az elefánté a porcelánboltban, esetleg Tarzané New York-ban.

Kitartása és hűsége a szülőföldhöz végül meghallgatásra talál: az egykori fitness-világbajnoknőt gyilkossággal vádolják. A per előkészítésében a Szöszi is közreműködhet, aki ezzel jellemfejlődése csúcsára ér: talpraesett ügyvédbojtárrá válik, szerelembe esik és sok-sok barátra tesz szert.

A hírek szerint a filmnek már készül a folytatása (gondolom Dr. Szöszi 2., esetleg Dr. Szöszi doktor címmel), ami érthető, hiszen a „ne ítélj első látásra”, mert „nem a ruha teszi az ember (lányá)t” tanulsága örökérvényű.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3541