KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hercule és Sherlock

Bori Erzsébet

 

Gyorsan eloszlatnám az esetleges félreértéseket: ez nem az a film, amelyet a klasszikus detektívregény kedvelők a címe alapján remélhetnek. Mai darab, hősei nem nyomozózsenik vagy úri betörők, hanem alacsony beosztású, aranyszívű és balfácán gengszterek – Christopher Lambert és Richard Anconina –, a főnökök hamis pénzben, heroinban, korrupcióban és buffo szerepkörben utaznak, a megtévesztő cím pedig két – természetesen bűbájos – kutya neve. A rendező, Jeannot Szwarcz Amerikából jött (vissza), mestersége címere a Cápa 2., de az csak a hazai pályán derül ki, hogy humora is van. Az Hercule és Sherlock egyfelől kifogástalan bűnügyi komédia, amely jobb pillanataiban politikai szatírába hajlik. Másfelől családi mozi. A franciák egy ideje ebben a műfajban aratják legfényesebb sikereiket. A legutóbbi emlékezetes darabok (Egy indián Párizsban; A jaguár) a környezetbarátsági és multikulturális vigaszágon futottak be. Az efféle munkákat csak egy paraszthajszál választja el a társadalmi célú reklámtól („Törődjön többet egészségével!”, „Óvd a természetet!”) és a Disney gyártósorairól legördülő dobozos nyáltól. De ennyi épp elég az üdvösséghez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3708