KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ramona

Koltai Ágnes

Úgy kell az örökké izgágáskodó polgárjogi harcosoknak, állandóan az etnikai kisebbségek elismertetéséért, társadalmi védelmükért ágálnak, ahelyett, hogy beülnének egy kényelmes moziba és megnéznének valami fényesre suvickolt filmecskét. Mondjuk Jonathan Sarno több fesztiválon végighurcolt és megdicsért művét, a Ramonát, mely oly megejtően egyszerűnek ábrázolja a munkáért, kenyérért, emberi létért átszökdöső mexikóiak sorsát. A habókos mozi láttán csak elvetemült kispolgárok, megrögzött úriasszonyok és menthetetlen anyámasszony katonái nem akarnak cserélni a dalos kedvű mexikóikkal, akik hihetetlen ügyességre tettek szert a szögesdróton, falon átmászásban, laposkúszásban és egyéb tornamutatványokban. Mihelyt egy sikeres tigrisugrás után megérkeznek az Ígéret Földjére, menten Las Vegasba, ott is a nagy rulettasztalok bódító gazdagságába csöppennek. Hiába, vérbeli déliek, nem vetik meg a jó kis kalandot.

A film főhősnője, Ramona egyenesen a legémelyítőbb kalandba, a szerelembe csöppen bele, újdonsült amerikai fiújával átviteti magát a rettegett határon, jött, körülnézett és visszament Mexikóba – természetesen a zord amerikai rendőrök zavarták el, nem lévén tartózkodási engedélye. Ramona eszményien nyomorgott otthon, a jólétbe belefásult „amerikai barát” tanulhat is tőle: (mű)lazaságot; (mű)mosolyt; (mű) könnyeket.

Ha írásba adnák – nemcsak a rendező, hanem az összes kritikus is, aki a film eredetiségét, a kifinomult románcot és a fondorlatos komédiát dicsérte –, hogy nyomorogni ilyen üdítő, szívesen cserélnék Ramonával. Addig is: Jonathan Sarnótól kíméljenek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/08 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=535