KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szerelem csapdája

Harmat György

A film főcímén az egyik forgatókönyvíróként Luis Alcoriza, a neves mexikói rendező nevét olvasva várakozások ébrednek bennünk: sajátos szemléletre, iróniára számítunk. Hiába. (Alcoriza filmjei közül egyébként a Baljóslatot vetítették nálunk, az Autós hétvégét pedig a Filmmúzeum mutatta be.) A szerelem csapdája bárhol készülhetett volna, a szokványos tévésorozatokra emlékeztet. Vonakodás nélkül asszisztáljuk végig: hogyan alakul át a szerelem a házasság jól berendezett, kisszerű, mindennapi poklocskájává; hogyan lesz a nőket kissé lekezelő, lezser latin szerető, a „férfias férfi”, az igazi macho gyomorfekélyes papucsférjjé. Bekukkantunk a viszonylagos jómódban élők anyagi problémáiba. Legszívesebben tanácsokat is adnánk, akárcsak az ismerőseinknek: baj lesz abból, ha a fiatalok összeköltöznek a két mamával, hiszen az anyósok gyűlölködése tönkreteheti kapcsolatukat. S akárcsak az életben: jóslatunk beválik.

Mindazonáltal filmbeli ismerőseink nem kerülnek közel hozzánk, csupán érdeklődéssel figyeljük sorsukat. A középszerű rendezés és színészi játék miatt úgy járunk ezzel a filmmel, mint – nem is olyan rossz esetben – a tévésorozatokkal: szívesen nézzük, de nyom nem marad utána.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1984/12 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6260