KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A nagy kitüntetés

Zsilka László

 

A nagy kitüntetés című film témája – a hazugságra alapozott hatalmi mechanizmus, működés közben, amint maga alá gyűri az önálló gondolkodásra képtelen, tehát a hazugság ellen fel nem vértezett kisembert – sajnálatosan ismerős a közép-kelet-európai nézőnek. Mert hol másutt lehetne a leginkább tetten érni és leleplezni a hazugságokat, mint e vidéken, kivált háborús időben. Martin Hollý művének főhőse, az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének káplárja civilben kupec – mivel egy alkalommal nyilvánvalóan feleslegesen küldte a halálba bajtársait, hazudik magának és közvetlen alárendeltjeinek, hogy erkölcsileg tisztázza magát értelmetlen parancsának következményei alól. „Bátor” tettének jutalma a különleges kegyként adományozott – a címben a fiatalabbak kedvéért nagy kitüntetésnek nevezett – Signum Laudis, amelyet a hadvezér először tűz ilyen alacsony rangfokozatú katona mellére. Kell a nemes példa, bár a tisztek tudva tudják, hogy a Monarchia csapatai már elvesztették a háborút, mégis – még! – szükségük van a vakon engedelmeskedő emberekre. A kitüntetés végül a káplár tragédiájának okozójává válik. Attól kezdve ugyanis, hogy a zubbonyára kerül, komolyan hinni kezd a Hazában, a Császárban, a Tisztekben. Így azután tökéletes áldozatává lesz a felsőbbség, a tisztek manipulációjának: a túlságosan jól idomított káplárnak pusztulnia kell; hazug vádak alapján kivégzik.

A rendező mindezt sallangmentesen, meggyőző erővel tárja elénk. Vállalkozása azért is sikeres, mert alakjai nem válnak példázata egyszerű illusztrációivá, hanem hitelesen jellemzett, hús-vér figurák.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/05 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6791