KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok

Hegedűs Tibor

 

A Kojak és a Marcus-Nelson gyilkosságok rendezője – szinte zseniálisnak mondható ötlettel – ellen-Kojak filmet készített; Kojakot és környezetét a manipulált miliőből a reális világba helyezte át. Ahol a bűntényeknél rendszerint az az elsődleges jelszó: keresd a négert! És ha ráakadnak egyre, aki kicsit is gyanúsítható, megáll a nyomozás, mert megvan az elítélhető vádlott, akinek „beismerő vallomását” jól ismert módszerekkel csikarják ki. Joseph Sargent filmjének is egy 1966-ban megtörtént, és nagy port felkavart eset, illetve az esetről írt dokumentumregény az alapja. Az ebből készült forgatókönyvbe pedig belekerült már Kojak hadnagy jól ismert figurája is, aki részben kommentátor, részben figyeli az eseményeket (nem rá osztják az ügyet). Olyan nyomozóként lép elénk, aki elvesztette hitét az amerikai igazságszolgáltatásban, és aki a faji előítéletek elleni harcosként, a brutális módszerek, gátlástalan ügyészek és bírák leleplezőjeként van jelen a filmben, a jeles José Ferrer társaságában, aki egy nagyképességű, ugyancsak „ellenzéki” ügyvédet alakít.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/04 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7135