KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/július
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Schubert Gusztáv: John Gielgud (1904–2000)
MAGYAR MŰHELY
• Báron György: Filmek fakamerával Paradoxonok Szőke Andrásról
• Reményi József Tamás: Szőke-körkép Helyfoglalás, avagy a mogyorók bejövetele
• Mihancsik Zsófia: Filmek a föld alatt Beszélgetés Gulyás Gyulával
• Gervai András: Bartók-kozmosz Beszélgetés Gaál Istvánnal
• Varga Balázs: Sok rövid sokra megy Mediawave tizedszer
• N. N.: Mediawave 2000

• Schubert Gusztáv: A vad szem Gladiátor
• N. N.: Peplum-filmek
• Beregi Tamás: Róma virtuális öröksége Gladiátorok a számítógépen
• Varró Attila: Szebb tegnap Hongkongi filmtriád
• Barabás Klára: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Tamás Amaryllis: A sötétség gyermekei Beszélgetés Léos Carax-szal
• Borkesz Andrea: Lex film vagy nem lesz film? Visegrádi filmtörvények
MULTIMÉDIA
• Kömlődi Ferenc: Új idők új dalnokai Virtuális sztárok
• Vasák Benedek Balázs: A technika rítusa Jancsó CD-ROM
• Muhi Klára: Az aranyfej tükröződése Mozgóképtár
KÖNYV
• Bikácsy Gergely: Az érzelmek színe Michelangelo Antonioni: Írások, beszélgetések
KRITIKA
• Gelencsér Gábor: Stílgyak Életbevágó
• Bakács Tibor Settenkedő: Légy Tilos! Pol Pot megye punkjai
LÁTTUK MÉG
• Kömlődi Ferenc: A kilencedik kapu
• Kis Anna: A repülés elmélete
• Pápai Zsolt: A bűnös
• Köves Gábor: Ég velünk
• Varró Attila: Pitch Black – Huszonkét évente sötétség
• Mátyás Péter: Péntek esti gáz
• Hungler Tímea: A múzsa csókja
• Vidovszky György: Az én házam, az én váram
• Máriássy Vanda: Tűzforró Alabama
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Pedofíling II.

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az operaház fantomja

Vízer Balázs

Színházban még valahogy elhiszi az ember, hogy énekelve is lehet beszélni, régibbi filmeknél is elnézzük, sőt, Indiában ez egyenesen alapkövetelmény, de egy vadonatúj mozinál kell lennie valami újnak, hogy működjön a dolog. Mondjuk, legyen ironikus, vagy igazán drámai, de egy Andrew Lloyd Webber- darabnál ez eleve kizárt.

Pedig a feladat nagy kihívás is lehetne, hiszen Az operaház fantomja a középosztály régi kedvence, és bár eleve tartalmaz komoly dramaturgiai hibákat, izgalmas alapmotívumai vannak, színes közegben játszódik és néhány jól kitalált szereplő is felvonul. Ehhez képest valóban meghökkentő a rendezőválasztás, hiszen Joel Schumachert (Tigrisek földjén, A fülke) látszólag semmi sem predesztinálta egy kosztümös operett-musical elkészítésére – bár a Batman mindörökké már sejtetni engedte, hogy a heroikus giccshez is vonzódik. Az ismert mesét, mely szerint a bimbódzó fiatal tehetség, a gyönyörű kóristalány zenésen tipródik mentora, a titokzatos Fantom és gyerekkori szerelme, Raoul gróf között a párizsi operaház díszletei között, Schumacher csak annyiban piszkálta meg, hogy az egészet színes flashbackba tette, hogy még szentimentálisabb legyen. Egy eleve giccsbe hajló mesénél ez nem biztos, hogy jó ötlet, de lelke rajta, ám az alaptörténetet sem tudta elég erős színekkel visszaadni. Ebben azonban a főszereplők is hibásak, hiszen a valóban tehetséges Emmy Rossum mellett két középszerű és alig ismert színész feszeng, kik hősiesen tátognak a zenére – bár egyes források szerint ők maguk énekelnek, de ez semmire nem mentség.

Remekelnek viszont a díszletervezők és mellékszereplők, mint Minnie Driver fergetegesen ripacs Dívája, valamint Ciaran Hinds és Simon Callow a két balfácán operaigazgató szerepében, és majdnem meg is mentik a produkciót a giccsbefulladástól.

 

Az operaház fantomja

The Phantom of the Opera – amerikai, 2004. Rendezte: Joel Schumacher. Írta: Gaston Leroux, Andrew Lloyd Webber, Joel Schumacher. Kép: John Mathieson. Zene: Andrew Lloyd Webber. Szereplők: Emmy Rossum (Christine), Gerard Butler (A Fantom), Patrick Wilson (Raoul gróf), Minnie Driver (Díva). Gyártó: Warner. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 140 perc.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2005/04 59-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=8205