KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Batman: A sötét lovag visszatér 1–2.

Sepsi László

The Dark Knight Returns – amerikai rajzfilm, 2012–2013. Rendezte: Jay Oliva. Forgalmazó: ProVideo. 73+73 perc.

A DC Comics rajzfilmjei az elmúlt húsz évben – élen Bruce Timm díjakkal megszórt animációs sorozatával – szembetűnő presztízsre tettek szert, sikerüket a 2007-ben útjára indított DC Universe Animated Original Movies csak videóra készült képregény-feldolgozásai koronázták meg. A főképp az egyes címek kiemelkedő (Justice League: Doom) vagy egyenesen klasszikus (Superman: Doomsday) sztorikból szemezgető, 60–70 perces produkciók között – így túl egy tucat tételen – egyre bátrabb vállalásokat találunk: 2011-ben elkészült a Batman: A kezdet kezdete, amely hűségesen követte Frank Miller és David Mazzucchelli képregény-alapvetését (Batman: Az első év), A sötét lovag visszatérrel pedig a készítők még súlyosabb forrásművet választottak. A szintén Miller által jegyzett Batman: The Dark Knight Returns először 1986-ban megjelent graphic novelje a Batman-mitológia egy alternatív végpontjával játszik, melynek disztópikus kulisszái közt az idős Bruce Wayne újra magára ölti a denevérjelmezt, ám reaktiválása a vártnál is nagyobb hullámokat ver Gotham alvilágában. A nyolcvanas évek második felében megjelent komor és brutális Batman-interpretációk (A gyilkos tréfa, Arkham elmegyógyintézet) közé illeszkedő történetet a rajzfilmverzió készítői szerencsére nem próbálták megszelídíteni. A Miller képregényét szinte kockáról kockára lekövető kétrészes adaptáció merészen megtartja a sztori fatalista hangvételét, nem enyhít a számottevő erőszakmennyiségen, mi több, az eredeti ma már kevésbé aktuális direkt politikai áthallásait is felidézi. A feldolgozás inkább a külcsín tekintetében bír jelentős hátrányokkal: a korábbi epizódok egyenstílusában prezentált A sötét lovag visszatér bár képes átörökíteni a forrásmű atmoszféráját, hiányzik belőle az a vizuális többlet, amit az eredetiben Frank Miller egyedi stílusa és kompozíciói biztosítottak, ezt pedig a rajzfilm apokaliptikus záró-harmadának viszonylagos erőtlensége még szembetűnőbbé teszi. De a duplafilm legnagyobb hátulütőjét mégis túlzott adaptációs hűsége jelenti: mivel A sötét lovag visszatér sokkal inkább illusztrálja, mintsem interpretálja a forrásművet, az olvasmányélmény felelevenítésén túl kevés újdonsággal szolgál a képregény ismerőinek – így inkább azoknak ajánlható, akik a részben Miller ihlette Nolan-trilógia után vágynak valami hasonlóra, statikus képregénypanelek helyett szigorúan mozgóképen.

Extrák: Előzetesek. A két film két külön kiadvány.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11357