KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Drágám, a kölykök összementek

Kövesdy Gábor

 

Mikor hét évtizeddel ezelőtt egy bizonyos irodalmi hős szörnyű féregként ébredt nyugtalan álmából, az olvasó bizony meghökkent ezen. Mára az efféle témák a tömegkultúra közhelyeivé lettek. Igaz, e filmben nem átváltozásról van szó, csupán bolhányivá zsugorított hősökről. Ám ezúttal ne valamely transzcendens erőt sejtsünk a háttérben; mindez egy kissé habókos high-tech-barkács műve, – no és persze a véletlené, amely itt egy eltévedt baseball-labda képében teljesíti be a könyörtelen dramaturgiai szükségszerűséget. Négy hangyányi főhős, a szórakozott papa által a kertbe kisöpörve... Innen sokféle folytatás képzelhető el: a szórakoztató kalandfilmtől a filmijesztgetés sok hatásos elemével feldúsított horrorig. Mindenből kapunk egy keveset, azt is szelídített, soft-változatban. E fordított Lilliput nem a félelemkeltés, hanem elsősorban a szórakoztatás színtere: egy miniatűr, házi Disneyland. Persze a rendező ügyel rá, hogy a film közben végig érezhető legyen a happy-end megnyugtató ígérete. így nincs akadálya, hogy ijesztgetős filmjéből igazi vígjáték kerekedjen. Sajnálhatjuk, hogy a poénok jó része ugyanarra a komikus alaphelyzetre épül, s kár, hogy a mesét megterheli néhány odakent filmvégi tanulság. Egyébként kellemes nyáresti szórakozás, gondosan kidolgozott látványvilággal, bravúros trükkfelvételekkel. Mióta egy hangya szemével láttam a világot, magam is jobban ügyelek, nehogy megijesszem, netán eltapossam Isten valamely önhibáján kívül parányi teremtményét, legyen az bármily undok féreg.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1990/07 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4385