KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Kisdarázs

Greskovits Béla

 

Joseph Pilissynek kár volt megfilmesítenie Viviane Villamont Kisdarázs című, a közelmúltban magyarul is megjelent regényét.

Kár bizony, mert keze alatt napszítta képregénnyé fakult az eredeti mű színes szövete, „gyermekszáj „-tréfálkozássá bárgyúit a Kisdarázs harsány, kedvesen képtelen nyelvi humora.

Ernyedt jelentéktelenséget áraszt a film agyonvizezett pasztellárnyalatokból összepacsmagolt színvilága, a jelenetek pedig – a történést egységes folyammá fűző hangulati elemek híján – esetlegesek maradnak.

Az ily módon alapértékeitől megfosztott regény maradványaival untatja nézőit Pilissy: a válófélben levő szülők gyermekének hányattatásaival, a nevelőintézeti apácák szadizmusával, meg azzal, hogy minduntalan az érzéketlen világgal vívott csetepatékba keveri a filmbéli gyermekhős édesapját, a bumfordin balos munkásembert.

Tiszta lelkiismerettel csak a regényhez kívánhatunk jó szórakozást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/12 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6729


előző 1 következőúj komment

juhi#1 dátum: 2008-09-02 19:01Válasz
". . . Viviane Villamont Kisdarázs című, a közelmúltban magyarul is megjelent regényét."

Nem tudom, a 'közelmúlt' meddig megy vissza egy magyar nyelvű kiadás esetében, de én a könyvet a 70-es évek elején olvastam. Magyarul.
Így a kritikát már ennek alapján nem tartom helytállónak.