KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vágy és vezeklés

Kovács Gellért

Atonement – angol, 2007. Rendezte: Joe Wright. Írta: Ian McEwan regényéből Christopher Hampton. Kép: Seamus McGarvey. Zene: Dario Marianelli. Szereplők: Keira Knightley (Cecilia), James McAvoy (Robbie), Romola Garai (Briony), Brenda Blethyn (Grace). Gyártó: Working Title Films / Relativity Media / Studio Canal. Forgalmazó: UIP-Duna Film. Feliratos. 130 perc.

 

A Büszkeség és balítélet stábja újra akcióban! Új filmjük páros magyar címe azonban csak a véletlen műve, a forgatókönyv alapjául szolgáló regény eredeti címében (Atonement) csak vezeklés szerepel – vágy nélkül. Talán a honi forgalmazó marketingfogásával van dolgunk? Aligha: Ian McEwan sokat méltatott prózája már 2005 óta kapható hazánkban, s a mű fordítója akkor még legfeljebb csak kósza hírekből értesülhetett arról, hogy a mozgóképes adaptációt ugyanaz a rendező fogja elkészíteni, aki legutóbb Jane Austen egyik legnépszerűbb írásának megbízhatóan működőképes mozifilmes verzióját festette a szélesvászonra.

Bármi is az igazság, Joe Wright és csapata alaposan megszolgálta a nemes párhuzamot, sőt a részletgazdagságot tekintve még tovább ment: a Vágy és vezeklés alaposan kidolgozott mutatvány, amely egy gyermek bűnét, s annak tragikus, a második világháború borzalmaiban kiteljesedő következményeit tárja a befogadó elé. A forgatókönyv – kosztümös filmektől merőben szokatlan, ám a darab egészét megbízhatóan szolgáló – trükkös időkezelése, a bravúros beállítások, a dramaturgiai erővel bíró, játékos zene és a nagyszerű színészek szinte csak szimbolikus, ám annál hatásosabb jelenléte régen látott biztonsággal forr össze egyetlen, arcátlanul giccses, ám tökéletesen lenyűgöző – és bizonyos jeleneteit nézve – a posztmodern formai megoldásokkal is meggyőzően kacérkodó egésszé, amely végén garantált a könnyzuhatagot fakasztó katarzis.

Bár az alkotók nagyrészt Európából érkeztek – ráadásul néhány brit mester mellett időnként Jean-Pierre Jeunet hatása is tetten érhető –, küldetésük célja könnyen megfejthető: filmjükkel a mostanában szinte csak számítógépes megoldásokban gondolkodó hollywoodi népszórakoztatókat szeretnék móresre tanítani. Hamarosan meglátjuk, mekkora sikerrel: vészesen közeleg az Oscar-jelölések kihirdetésének időpontja.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2008/01 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9228