KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/augusztus
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Csantavéri Júlia: Vittorio Gassman (1922–2000)

• Schubert Gusztáv: XXL Az eklektika hősei
• Hirsch Tibor: Időn kívüli időutazó James Bond-korszak
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Nyugat-Keleti Díván Cannes
• N. N.: Cannes-i díjak

• Horváth Antal Balázs: Járatlan úton Privátbűnök, magáncsapdák
• Herpai Gergely: Pixel noir Digitális bűnök
• Pápai Zsolt: Zsánerek a fonákjáról John Sayles portréjához
• N. N.: John Sayles filmjei
• Muhi Klára: A törvény kapujában Beszélgetés a filmszakmáról
• Gervai András: Karakter Eurofilm: Hollandia
• Gervai András: Mélyföld: holland filmhelyzet
KÖNYV
• Zalán Vince: A valóság dramaturgiája Kieślowski mozija
• Csala Károly: Egy szavahihető ember Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben

• Geréb Anna: A filmkocka el van vetve A Goszfilmofond kincsei
• Halász Tamás: Testek tájban, tájak testen Táncfilmek
KRITIKA
• Varró Attila: Mélységillúzió South Park kontra Disney
• Békés Pál: Déli ritmus Cuki hagyatéka
• Köves Gábor: A jóízlésű idomár Pop, csajok satöbbi; Hi-Lo Country
• Pályi András: Hadüzenet, aranyhazugságokkal Tűzzel-vassal
LÁTTUK MÉG
• Békés Pál: M: I-2
• Nevelős Zoltán: Új csapás
• Köves Gábor: Tolvajtempó
• Bori Erzsébet: Frequency
• Ardai Zoltán: A tanú szeme
• Barotányi Zoltán: Galaktitkos küldetés
• Kézai Krisztina: Agyatlan apartman
• Hungler Tímea: Oltári vőlegény
• Tamás Amaryllis: A földlakók nemi élete
• Kis Anna: Mansfield Park
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Ki volt?

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Excsajok szelleme

Tüske Zsuzsanna

Ghosts of Girlfriends Past – amerikai, 2009. Rendezte: Mark Waters. Írta: Scott Moore és Jon Lucas. Kép: Daryn Okada. Zene: Rolfe Kent. Szereplők: Matthew McConaughey (Connor Mead), Jennifer Garner (Jenny Perotti), Michael Douglas (Wayne bácsi), Breckin Meyer (Paul), Emma Stone (Allison Vandermeersh). Gyártó: New Line Cinema / Panther. Forgalmazó: InterCom. Feliratos. 101 perc.

 

Hollywood habos-babos romkom kollekciójának számtalan mintapéldánya bizonyítja, milyen jól megfér egymással a szerelem és a természetfeletti, különösen ha románc-képtelen főhőst terelgető szellemek alakjában jelenik meg. Erre a tematikára épül többek között a 90-es évek egyik bájos alkotása, a Lelkük rajta! vagy akár az elmúlt év keserédes darabja a Kísértetváros. Úgy tűnik, a holt lelkek idén sem nyugszanak: ezúttal a futószalagon ontott esküvői vígjátékok pasztellvilágába férkőztek be, az egyszer használatos Csak a testemen át után Dickens klasszikusa, a Karácsonyi ének meséjét szabadon követve.

A kortárs történet hőse zsémbes öregúr helyett jóképű alfahím, Connor Mead, aki két kézzel szórja a szebbnél szebb nőket és mondén könnyedséggel gyalogol át a szíveken. Nem igen fűlik hozzá a foga, mégis kénytelen elmenni öccse esküvőjére, ahol a romantikáról és házasságról vallott szarkasztikus nézeteivel rövid úton magára haragítja régi szerelmét és az egész násznépet. A büntetés nem várat magára: halott nagybácsijától (egyben egykori mesterétől) üzenetet kap, amely szerint három szellem keresi fel azért, hogy szembesítsék múlttal, jelennel és jövővel, valamint megmutassák neki, hogyan cserélte le emberi vonásait macsó-maszkra.

Mark Waters a Ha igaz volnával már szerzett némi tapasztalatot szerelmes-szellemes komédiák terén, idei alkotása mégis a cselekményvezetés következetlenségei (pl. flashback-idegen montázs-szekvencia használata), a sokszor működésképtelennek bizonyuló helyzetkomikum és mindennemű spiritusz hiányában mindössze balul elsült szeánszként könyvelhető el. Hiába az ismerős terep, az Excsajok szelleme legalább olyan reménytelenül tapogatózik, mint agglegény hőse, aki pezsgősüveggel próbál megtámasztani egy megroggyant esküvői tortát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9815