KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Megtört város

Tüske Zsuzsanna

Broken City – amerikai, 2013. Rendezte: Allen Hughes. Írta: Brian Tucker. Kép: Ben Seresin. Zene: Atticus és Leopold Ross. Szereplők: Mark Wahlberg (Taggart), Russel Crowe (Hostetler), Catherina Zeta-Jones (Cathleen), Jeffrey Wright (Fairbanks), Alona Tal (Katy). Gyártó: Regency Enterprises / Emmett-Furla Films. Forgalmazó: Pro Video. Feliratos. 109 perc.

A testvérével a ’90-es évek new black cinema-osztályának eminensei közt buzgólkodó Allen Hughes, az ezredfordulóra eltávolodott a Veszélyes elemek külvárosi, fekete dzsungelétől, ahol az emberélet súlya az egyszeri heroinos fecskendő értékével vetekedett – a társadalmi érzékenység és az erkölcsi kérdések leckéjéből azonban máig képes bármilyen műfaji közegben lefelelni. Bátyjával együtt ma már flancos hollywoodi munkákat teljesít, először 2001-ben, a viktoriánus Hasfelmetsző Jack-sztori szocio-thriller átiratával, A pokolbóllal, majd 2010-ben, már egykeként, lírai tónusú disztópiájával, az Éli könyvével kritizálta az elnyomó hatalmat és megalomán képviselőit, 2012-ben pedig a Megtört város noir vonásokkal megrajzoltt bűnfilmjén keresztül talált el kedvenc témájához.

A történet hőse, a súlyos túlkapásáért magánnyomozói pályafutásra ítélt, egykori mintarendőr, Billy Taggart, régi pártfogójától az újraválasztás előtt álló, vehemens polgármestertől kapott megbízással visszautasíthatatlanul szép összeget és jegyet nyer a visszatéréshez. A kampánysikerre veszélyes, hűtlennek vélt feleség utáni szaglászásból azonban hamarosan gyilkosságtól és korrupciótól sem mentes, szövevényes bűnügy bontakozik ki, amelyből még hófehér múlttal is nehéz lenne jól kikeveredni. A rendező ezúttal sem tagadja meg értékrendjét: a bűn következményei érvényben maradnak, nem évülnek el, azonban a főhősök, a Hughes-féle önfeláldozás-motívumnak köszönhetően, mindig tiszta kézzel távoznak a sokszereplős piszkos játszmából. Az alkoholizmus és kívülálló magánnyomozó-figura motívumával Lawrence Block világát, pengeélesre csiszolt, pergő dialógusaival pedig a teljes hard boiled-univerzum legtökösebb példányait idézve, Hughes végre bebizonyítja, hogy a műfaji finomságok felé is tud olyan érzékenységgel fordulni, mint a társadalmi problémákhoz.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/03 55-56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11377