KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Nagymenők és lúzerek

Jordan Belfort: A Wall Street farkasa

A látszat hatalma

Huber Zoltán


Memoár a nagy pénz gyilkos mámoráról.



A bulvárlapok hírességei a siker, a pénz és a csillogás ígéretét zengik, a nagy amerikai álmot a maga teljes valóságában azonban csak igen kevesen tapasztalhatták meg. Jordan Belfort a kilencvenes évek tőzsdei összeomlását és makulátlan bróker-álarcát kihasználva pillanatok alatt jutott fel a csúcsra, majd szédítő sebességgel egészen egy szűk celláig zuhant. A törvény kiskapuin át, egyszerű csalásokkal néhány év alatt milliós vagyont felhalmozó Belfort brutális intenzitással élte az aranyifjú pénzügyi guru gondosan felépített kirakatéletét, amelybe kis híján bele is halt. A Wall Street farkasa e hihetetlen időszak mérlegét vonja meg, kíméletlenül lerántva a leplet egy saját illúziói bűvöletében élő világról.

A fogorvosi karról kibukó, fagyasztott ételekkel házaló Belfort Michael Corleone, Tony Montana és Gordon Gekko bűvöletében kezdett részvényekkel kereskedni. A jóképű és magabiztos, kitűnő szónoki képességekkel megáldott bróker pillanatok alatt rádöbbent arra, hogy a valódi szakértelemnél és tisztességnél sokkal hatásosabb ezek puszta látszatára építeni. Bár a könyvében zseniális pénzügyi húzásokról beszél, valójában jól álcázott piramisjátékokat szervezett, a piszkos munka elvégzésére pedig egy fanatikus ügynök-hadsereget toborzott. Kedvenc filmjei ördögi antihőseihez hasonlóan ő is a hatalom és a siker illatát árasztotta, melyből a követői is részesedni akartak. A sors kegyetlen iróniájaként Belfort megvalósította mindazt, amitől a mozis példaképei óva intenek.

A mérhetetlen luxus, a prostituáltak és a drogok kulcsfontosságú szerepet játszottak a befektetők és a kollégák csodálatának és feltétlen hűségének a fenntartásában. A valódi értékek és határok nélküli élet, a megfelelő imázs tudatosan vállalt kellékei azonban gyorsan maguk alá temették Belfortot, aki drogfüggősége miatt végül kénytelen volt szakember segítségét kérni. A börtönben töltött időszak alatt a cellatársaknak mesélt történetekből összeálló könyv nyilvánvalóan eltúlozza és kiszínezi a valóságot, ám éppen ezért képes megmutatni a gazdagság ígéretének őrült logikáját. A Wall Street farkasa nem leplezi le a modern pénzügyi rendszer ellentmondásait, terápiás drognaplónak túlságosan elnéző, bukás- és megváltástörténetnek olvasva csonka és töredékes. Az eltúlzott, cinikus bulvár-stílusban íródott beszámolók ezek helyett egy megdöbbentően pontos látleletté állnak össze: a felpörgetett anekdoták a látszat irracionális hatalmáról mesélnek.

Belfort nem igazi író, viszont imád sztorizgatni. Bár a könyv cselekményvezetése kissé problémás és a négy részre szabdalt elbeszélés arányaival is gondok vannak, a mű lendülete és a szerző egyedi hangneme maximálisan kárpótolja az olvasót. Mintha egy őrült rajzfilm peregne előttünk. Egy valóságtól elrugaszkodott, saját szabályai és szimbólumai mentén működő világ tárul fel, karikaturisztikus figurákkal, repkedő milliókkal és pillanatok alatt elolvadó vagyonokkal. Bár a leírtak igazságértéke finoman szólva megkérdőjelezhető, a hatásvadász túlzások csak jobban aláhúzzák a pénz, a siker és a csillogás kiváltotta gyilkos mámort, az elkerülhetetlen következményeket.

A mű vezérfonalául egyértelműen a Hiúságok máglyája szolgált, ám távolabbról Bret Easton Ellis, Hunter S. Thompson és Fitzgerald szelleme is kísért. Bár Belfort önkritikus és több helyen szörnyetegnek nevezi magát, egyértelmű dicsekvéssel sorolja a rémtetteit, akaratlanul is diagnosztizálva korunk nagy népbetegségének mélyben lappangó tüneteit. A meghökkentő kalandok, a milliós partik és kokain-hegyek mögött az író pont azokról hallgat, akik a legfontosabbak ebben a történetben. Belfort birodalma ugyanis nem jöhetett volna a parancsait vakon követő névtelen beosztottak, az őt pénzelő ezernyi befektető töretlen bizalma és hite nélkül, akik a hangzatos szlogeneknek bedőlve egy csalóra bízták a megtakarításaikat.

Legyen bármennyire is megnyerő a modora, ha Belfort nem ezeknek az embereknek az álmait testesíti meg, soha nem tehetett volna szert százmilliós vagyonra. A Wall Street farkasa az árnyoldalak felsorolásával ugyan, de ugyanezt a módszert követi, amivel paradox módon épp önmagát leplezi le. Belfort íróként és motivációs trénerként a mai napig azt kínálja fel, amire a közönség titkon vágyik. Becsapni azonban csak azt lehet, aki még soha nem nézett a csillogó felszín alá.

 

Libri Könyvkiadó Kft.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2014/02 24-24. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11584