KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Az utolsó boszorkányvadász

Hegedüs Márk Sebestyén

The Last Witch Hunter – amerikai, 2015. Rendezte: Breck Eisner. Írta: Cory Goodman és melisa Wallack. Kép: Dean Semler. Zene: Steve Jablonsky. Szereplők: Vin Diesel (Klauder), Rose Leslie (Chloe), Elijah Wood (Dolan), Julie Engelbrecht (Királynő). Gyártó: Summit Entertainment / NeoReel. Forgalmazó: Big Bang Media. Szinkronizált 110 perc.

 

Vin Diesel semmitől sem fél legújabb, boszorkányos akciófilmjében. Nem csoda, hiszen már a középkori nyitójelenetben halhatatlansággal átkozza meg a főgonosz, hogy aztán az idők végezetéig magányosan bolyongjon a világban és halomra gyilkolhassa a boszorkányokat. A történet napjaink Amerikájában folytatódik, ahol az Egyház amnesztiát hirdetett, a törékeny békét pedig csak ímmel-ámmal zavarja meg egy-egy szakadt rockerre emlékeztető renitens banya, akit ezért a status quót őrző Kaulder (Diesel) rendesen meg is ruház…

Persze haladni kell a korral, Kaulder pedig nyolcszázéves boszorkányvadász létére meglehetősen progresszív gondolkodású valaki – még iPadje is van –, így hiába próbálják rásütni a Halhatatlan Fasiszta bélyegét, ő a politikai korrektség jegyében éppen egy boszorkánnyal szövetkezik, hogy legyőzze az emberiség kipusztítását tervező Boszorkánykirálynőt. Az utolsó boszorkányvadász azért ilyesfajta moralizálásba szerencsére csak nagyon felületesen bocsátkozik; a maradék időben inkább olyan jelenetekre koncentrál, amelyekben Kaulder látványos harcok közepette CGI asztalokat borogat.

Ha hinni lehet Vin Dieselnek és a Lionsgate stúdiónak, Az utolsó boszorkányvadásztól egy potenciális franchise-t remélnek, már amennyiben a nézőket is érdekli a dolog. A film végén mindenesetre Kaulder ahelyett, hogy a hősies halállal örökre lezárná a konfliktust, inkább a partnernőjét választja, aki a film végére szakadt kismadárból igazi bombanővé válik (az ilyenektől kapnak hidegrázást a feministák). Hogy a folytatások bebiztosítása mellett milyen más indítékai lehetnének erre, az rejtély. Kiderül azonban, hogy míg a Balta és Kereszt rend tagjai az Apple-kütyüket preferálják, addig a boszorkányok a Microsoft-termékekre esküsznek. Siker esetén a következő folytatásból talán ezen ellentét gyökereire is fény derül majd.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/11 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12480