KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Négyen a bank ellen

Benke Attila

Vier gegen die Bank – német, 2016. Rendező: Wolfgang Petersen. Író: Ralph Maloney, Tripper Clancy. Kép: Daniel Gottschalk. Zene: Enis Rotthoff. Szereplők: Til Schweiger (Chris), Matthias Schweighöfer (Max), Michael Herbig (Tobias), Jan Josef Liefers (Peter), Thomas Heinze (Schumacher), Antje Traue (Elisabeth Zollner). Gyártó: Hellinger / Doll Filmproduktion, Warner Bros. Forgalmazó: ADS Service. Feliratos. 96 perc.

 

Nagy (bank)rablásokról szóló heistfilmeket (Aszfaltdzsungel, Gyilkosság, Kutyaszorítóban) készíteni hálás feladat, mert bennük az izgalmas akciók mellett a karakterek háttértörténetének kidolgozásával társadalomkritikát is meg lehet fogalmazni. Tíz év kihagyás után a Hollywoodban dolgozó Wolfgang Petersen (A tengeralattjáró, Poseidon) is a heist komikus változatával, a caperrel (A nagy balhé, Fogd a pénzt, és fuss!) tér vissza a nagyvászonra és Németországba Ralph Maloney The Nixon Recession Caper című regényéből készült Négyen a bank ellen című filmjében.

Petersen már 1976-ban is feldolgozta a történetet, mely jó alapanyag egy szatírához, mivel egy napjainkban is ismerős és bosszantó jelenségről mesél. Négy, teljesen különböző társadalmi hátterű és mentalitású férfi (Chris, Max, Tobias és Peter) arra kényszerül, hogy összefogjanak egy bank vezetője, Schumacher ellen, aki csúnyán átverte a csapatot egy pénzbefektetéssel. Az elkeseredett befektetők a bosszút egy bankrablás formájában képzelik el, ám nemcsak Schumacherrel, hanem a dörzsölt és vonzó nyomozónővel, Elisabeth-tel is számolniuk kell.

Minthogy a pénzügyi csalások nemcsak Magyarországon, de szerte a világon ismerősek, így a Négyen a bank ellen akár frappáns bűnügyi szatíra is lehetett volna. Ám a javarészt ártalmatlan (altesti) humor súlytalan bohózattá silányítja Wolfgang Petersen művét. Petersen sajnos megelégedett a jól bejáratott capersablonok, például az egydimenziós típusfigurák (Chris a keményfiú, Max a nagyszájú szépfiú, Peter az agy, Tobias a félénk okostojás, Freddie a femme fatale stb.) felsorakoztatásával. A Négyen a bank ellen kiszámítható és primitív modern népmese, melyet Petersen divatos videóklipes stílusban valósított meg, így ez a nem túl nagy balhé másfél óráig szórakoztató, a moziból kilépve azonban hamar felejthető.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/10 58-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13395