KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Halál a Ragadozó ellen

Kovács Marcell

 

Sőt, Indiana Jones a Dolog ellen. A rejtélyes sarkvidéki piramis feltárására szervezett tudóscsoport a kazamaták labirintusában véres háborúba csöppen. Paul Anderson, egy új rendezőfaj, a gémerfilmes első példánya a Mortal Kombat és a Kaptár után új sci-fijében ismét számítógépes játékot visz vászonra.

A képregény-eredetiből kifejlesztett játék filmváltozatában a lövöldözős programok kivilágítatlan alagútrendszerében az eseményeket a ki nevet a végén automata dramaturgiája alakítja, és még a fegyverválasztás motívuma is felbukkan jópofán. A sötétség jótékonyan elfedi a digitális animáció darabosságát, viszont a koromfekete képeket kapkodós vágásokkal tetézve az akciójelenetekből szinte semmit sem látni. A minőségi Alien-sorozat előzményét és a B-mozi kedvelői körében nagy becsben tartott Predator-filmek folytatását képező szörnytalálkozó valódi főszereplői persze a szerencsétlen sorsú kutatók, köztük egy fekete Ripley-klón és egy (az Alien-mitológiával az egyetlen – kínosan kimódolt – kapcsolatot jelentő) milliomos megbízó, Lance Henriksen alakításában.

Az egyik korábbi Aderson-sci-fi, a Katona az érzelmek nélküli gyilkológép és a megmentett kisfiú szívszorító ölelésével zárult. A nem kevésbé megható befejezést most bizarr szex illata lengi be finoman. Az ígéretes indulás után egyre kiszámíthatóbbá váló film e meglepő fordulat következtében a legvégére jellegtelenül rosszból varázslatosan rosszba fordul. Az utolsó percek perverz érzelgőssége annyira hatásos, hogy az ilyen szépségekre fogékony néző végül mégis elégedett vigyorral indul felháborodva a kijárat felé siető barátnője után.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1835