KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Magnolia

Békés Pál

 

A Magnolia három órás sors-etűdje képtelen események képes krónikája. A krónika szövete a Los Angeles-i völgy néhány lakójának egymást keresztező históriája.

Mesél a film a rákbeteg televíziós műsorvezetőről, aki csodagyerek-kvízt vezényel a képernyőn, mígnem egyenes adásban összeesik, meg ugyanezen műsor valahai győzteséről, aki mostanára enyhén homoszexuális, közepesen hisztérikus és nagyon pitiáner felnőtté érett, mesél a kvízműsor új felfedezettjéről, aki egyenes adásban pisil be, a műsorvezető narkós lányáról, a lánynál házkutatást tartó derekasan merev rendőrről, aki elveszíti szolgálati fegyverét, a szomszédban haldokló milliomosról, akinek fia a harsány hímbüszkeséget hirdető kankéjkurzusok sztárja (Minden muff csak három napig tart!) és így tovább. Róluk van szó. Hihetetlen mozaik.

A háromórás filmbe – mely persze nem tudja elkerülni, hogy itt-ott kiengedjen, „leüljön” – sok évre való sors-szálat szőtt a forgatókönyvíró-rendező és éppen annyi gyászt, röhögést, kínlódást és abszurditást, mint amennyit az életünk tartalmaz.

Körülbelül akkor, amikor úgy hisszük, hogy a helyzet fokozhatatlan, a kankéjkurzusvezető megtér haldokló atyjához, az elfegyvertelenedett rendőr leszedi egy villámhárítóról a fogszabályozója árát betörésből fedezni kívánó volt csodagyereket, a narkós lány habozni kezd, hogy felhagyjon-e a narkóval, a bepisilős új csodagyerek éjszaka a könyvtárban nekilát az Encyclopaedia Britannica kilencedik kötete bebiflázásának –, körülbelül ekkor békaeső zúdul a városra. Kövér varangyok hullanak az égből és szétkenődnek az utcákon-falakon-autókon.

A sors-etűd előadói meghökkennek, aztán napirendre térnek a dolog fölött. A harmadik percben már fapofával gázolnak a trutymós tetemekben, törölgetik szélvédőikről a varangyvért –, ami történt, semmivel sem képtelenebb, mint ami velük történik nap mint nap. Belefér.

Van ilyen, van ilyen – hajtogatja az ablakon kibámuló csodagyerek a könyvtárban. – Ilyen van. – Aztán visszasüpped az enciklopédiába.

Az élet pedig megy tovább. Béka velünk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2000/05 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2936