KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Jan Poą (1920-1996)

Szoboszlay Péter

Életének 76. évében elhunyt Jan Poą, művészettörténész, filmdramaturg és forgatókönyvíró – adja tudtunkra a szomorú hírt a fekete keretes gyászjelentés a barátoknak, akik közelről ismerhették és szerették, s azoknak is, akik csak cikkeit, kritikáit, tanulmányait olvashatták vagy megszámlálhatatlanul sok animációs film stáblistáján láthatták a nevét.

Jan Poą a háború utáni csehszlovák animációs film, a legendás cseh iskola nagy korszakának tanúja, egyik meghatározó – 1968 után természetszerűen félreállított, de így is tevékeny –, fontos szereplője volt. Forgatókönyvek, tanulmányok, kritikák szerzője, sok-sok animációs film dramaturgja.

Kortársa, munkatársa és barátja Hermina Tirlovának, Jiři Trnkának, Karel Zemannak, Jiři Brdečkának, Eduard Hofmannak, Bretislav Pojárnak, Vaclav Bedřichnek, Jan ©vankmajernek, Jiři ©alamunnak, hogy csak a nálunk legjobban ismert csehszlovák animációsfilmeseket említsem. De ő a Kratochvílben (Dél-Csehország) létesített, a csehszlovák rajz- és bábfilmnek szentelt állandó kiállítás és gyűjtemény egyik megálmodója, létrehozója és gondozója is.

Gazdag életű ember volt, egy nagy korszak tanúja és aktív formálója, de legfőképp megnevezhetetlen közintézmény, akinek életeleme volt a művészeti segélynyújtás, akinek könyvtárakat, képtárakat megszégyenítő gyűjteménye mindig barátokra, látogatókra, érdeklődőkre várt.

1979-ben találkoztam vele először Prágában a Magyar Intézet egyik vetítésén, majd otthonában, könyvei, képei között, ahol a legnagyobb meglepetésemre – a többi között – az egész magyar ammációsfilm gondosan rendszerezett dokumentumaival (cikkek, képek, életrajzok...), mindenre s mindenkire kiterjedő kérdéseivel szembesülhettem; pedig tényleg mindent tudott mindnyájunkról, az egész szakmánkról. (E ténynek csak növelte az értékét, hogy ilyesfajta érdeklődéshez az ember itt, Magyarországon, igazán nem volt hozzászokva.)

Halálával nemcsak a cseh és szlovák, hanem az egész magyar mozgóképgyártás, de legfőképp a magyar animációs film veszített egy távoli, igaz barátot.

A Filmvilág 1990. júniusi számában megjelent, Jan ©vankmajerről írt tanulmányának címével szeretnék búcsúzni öreg barátunktól: minden hatalmat a képzeletnek!


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1996/06 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=302