KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Képtávíró

N. N.

 

Jodie Foster filmre akarja vinni Leni Riefenstahl élettörténetét. A 99 éves Riefenstahl azonban egyelőre nem adta beleegyezését a tervhez. Előbb látni kívánja a forgatókönyvet. „Foster nagyszerű színésznő, de az amerikai filmesek mindig is hajlamosak arra, hogy elferdítsék a valóságot, márpedig a Harmadik Birodalom kényes témája szinte csábít erre... Nem szeretném, ha még egyszer hírbe hoznának. Amikor Németország elvesztette a háborút, kellett egy bűnbak, és én tökéletes bűnbak voltam, mert készítettem egy tökéletes filmet.”

 

*

 

Alfonso Arau mexikói rendező (Szeress Mexikóban!) leforgatja Orson Welles klasszikusa, Az Ambersonok ragyogása remake-jét, amelyből annak idején majdnem egy órányi anyagot kivágatott az RKO stúdió. Arau eredetileg tévésorozatot kívánt készíteni a csonkítatlan forgatókönyvből, ám a terv az RKO I egyik volt vezetőjének segítségével végül nagyjátékfilmként kerülhet vászonra. A felvételek Írországban készülnek, Madeline Stowe és Jonathan Rhys-Meyer főszereplésével.

 

*

 

Quentin Tarantino a hírek szerint befejezte legújabb filmterve, a Kill Bill forgatókönyvét, és hamarosan forgatni kezd Urna Thurman-nel és Samuel L. Jacksonnal. A kőkemény neo-noir hősnője egy összevert prostituált, aki nyolc év kóma után magához tér, és egyetlen vágya, hogy bosszút álljon volt stricijén.

 

*

 

Che Guevara, a forradalmár még mindig sokak képzeletét foglalkoztatja. Három film is készül róla: Brett Rattner Jon Lee Anderson életrajzából forgat, Chris Gerolmo filmjében Benicio Del Toro alakítja a gerillavezért, Mick Jagger thrillerében (Tania) pedig Antonio Banderas játssza majd Che szerepét.

 

*

 

James Ellroy, a mai amerikai bűnügyi regény klasszikusa. A Szigorúan bizalmas és a Jackie Brown után újabb regényeiből készül film. A Fehér jazz már dobozba került, a Fekete dália jogát David Fincher szerezte meg, az Öngyilkos-domb megfilmesítése pedig a Coen-testvérek tervei közt szerepel.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/01 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3164