KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tősgyökér

Beregi Tamás

 

Hol vannak azok az idők, mikor a világ tele volt még felfedezésre váró ősvadonokkal, a titokzatos esőerdők mélyére merészkedő kutató számára minden mozdulat a felfedezés mámorát hozta, s a bátor antropológus, ki új bennszülött törzsek felkutatására indult, nem tudhatta, merészsége vajon évtizedekre elegendő intellektuális táplálékkal fogja-e megörvendeztetni a tudományt, vagy pedig belőle válik alig fél bográcsra elegendő étek aznap estére...

Hol vannak ezek az idők?

James Krippendorf professzor (Richard Dreyfuss), a magánéleti és szakmai csőd szélén álló antropológus is eltöpreng a kérdésen, de mivel nem tud rá választ adni, tudományos karrierjéről pedig nem akar lemondani, emellett pénzre is rettenetes szüksége van, zseniális ötlettel áll elő: három gyermeke, bennszülött maszkjai, szobrai, trópusi dísznövényei, némi nád, sás, és testfesték segítségével egy „virtuális törzset” hoz létre, s a házának „tropizált” kertjében, garázsában, hálószobájában filmre vett jeleneteket korábbi expedidos képeivel összevágván új bennszülött törzs felfedezéséről ad hírt egy tudományos konferencián. Az előadásból antropológiai szenzáció lesz, s az újabb és újabb filmfelvételekre kiéhezett tudósok és a nagyközönség igényeinek kielégítése ördögi gépezetet indít be: Krippendorffnak gyermekeivel beavatási rítusokat, kedvesével törzsi násztáncokat kell eljátszatnia és filmre vennie, törzsfőnöknek beöltözvén pedig idétlen halandzsázásra, hadonászásra, trópusi ízeltlábúak fogyasztására és nemi szervének méretével fordított arányban álló péniszvédő hordására kényszerül.

Minden kellék megvan egy ócska antropológus-vígjátékhoz – mondhatnánk, azonban az egészből mégis kedves, könnyed film jön ki: habár Lévi-Straussoknak, Malinowskiknak és Mircea Eliadéknak nem való, azoknak mindenképpen ajánlom, akik ha felfedezésre váró ősvadonokban már nem hisznek is, de abban igen, hogy a tudomány erődítéseit kis furfanggal napjainkban is alá lehet aknázni.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3707