KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ollókezű Edward

Tamás Amaryllis

 

Ollókezű Edward, a rejtélyes szörnyember, a bizarr kobold legalább annyira zavarba ejtő jelenség, mint amennyire meghatározhatatlan a műfaja ennek az ifjúsági fantasztikus filmnek titulált érzelmes amerikai szupergiccsnek. Lesz, aki a gyerekmesébe oltott „humoros” horrort végigborzongja..., az jár jobban, aki a filmet „visszájáról”, a horror fanyar paródiájaként szemléli végig. Mert felvonul itt tücsök és bogár: a titokzatos tudósfeltaláló, aki a tökéletes embert laboratóriumában kívánja előállítani; az Avon-kozmetikumok ügynöke, „a tipikus amerikai háziasszony” Jacky Kennedy elhíresült tokkalapjában; szóba kerül az aerobic, a víz-ágy, a Nagy Avon Kézikönyv; van szerelem és csalárdság, nagylelkűség és megbocsátás, napsugár és hópehely-szállingózás. Az ötletbörze féktelenül burjánzik: a buxusnyíró  kertészből  a kutyaszépségszalon pótolhatatlan munkatársán át, a női frizurák mesterévé, legvégül jégszobrokat ihletetten faragó művésszé váló „kis gyártási hibás” Edward ollókeze Olló-Stradivariként csattogja végig a történetet...

Erre szokták mondani, hogy olyan borzasztóan rossz, hogy szinte már jó.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/06 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4146