KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A szerelem hálójában

Lémy Benkő Attila

 

A Fox-család csúnya, nagy és arctalan könyvhálózata terjeszkedik, el akarja nyelni a környék 42 éve bejáratott kedves gyerekkönyvesboltját. A plázák világából úgy látszik Amerikában sem mindenkinek a színes léggömbös, flitteres ’hepi’ bevásárlás marad vissza esszenciaként, habár a film hangulatavétele könnyed, vígjátékszerű.

Joe Fox az Interneten egyre bensőségesebb viszonyba kerül egy hölggyel (kukacos címe ’Shopgirl’), az email-jelenség mindinkább vonzóbbá válik a számára s viszont. Semmi konkrét adattal nem rendelkeznek egymásról, fogalmuk sincs, hogyan nézhet ki a másik, csak mi, nézők tudjuk, hogy ’Shopgirl’ nem más, mint a fenyegetett kis könyvesbolt tulajdonosnője, Kathleen. Izgatottan tekintünk első személyes találkozásuk elé, ám a harmadik negyedben a film sajnos taktikát vált. S ettől a ponttól néhányan talán végképp „igazságtalannak” fogják tartani Kathleen és Joe Fox erőviszonyait. Az óvatos Fox ugyanis megtudja, kivel is levelezik valójában. Először kétségbeesik, majd megkezdi a kis boltocska bekebelezésével párhuzamos ellenakcióját.

Annak ellenére, hogy a két embert a számítástechnika vívmányai vezetik el egymáshoz, a régi dolgok nem veszítenek erejükből. Az öreg Fox szívesen emlékezik arra az időre, amikor még bélyeget kellett a levélre ragasztani, Joe rajong A keresztapáért, Kathleen pedig a Büszkeség és balítéletért. Ezért is figyelemre méltó, hogy a sztori alapja egy 1940-es László Miklós-film, melynek címe azonos Kathleen könyvesboltjának nevével: Shop Around The Corner.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/04 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4440