KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

César Budapesten

N. N.

Budapesten a Fő utcában megnyílt az új Francia Intézet. A César-díjas francia filmek fesztiválján egy tucat, eddig Magyarországon nem vetített alkotást mutattak be: Louis Malle: Milou májusban, Maurice Pialat: Van Gogh, Claude Chabrol: Madame Bovary, Miloš Forman: Valmont, Alain Corneau: Indiai álom, A világ minden reggele, Bertrand Tavernier: Az élet és semmi más, Gerard Jugnot: Rendkívüli korszak, Bruno Nuyten: Camille Claudel, Christian Vincent: A diszkrét lány, Laurent Haynemann: Az öreg hölgy, aki tengerben mászkált, Yves Robert: Apám dicsősége, Anyám kastélya, J-P. Jeunet – M. Caro: Delicatessen, Jaco van Dormael: Totò, a hős, Leos Carax: A Pont Neuf szerelmesei (ez utóbbi minden idők legdrágább francia filmje).

A változatos program rendkívüli filmeseménnyel kezdődött: levetítették a Mahabharátát, Peter Brook ötórás filmjét. Az indiai eposzt Jean-Claude Carrière írta színpadra. 1985-ben Avignonban mutatták be, majd az előadás alapján született a film. A bemutatóra megérkezett Peter Brook és Jean-Claude Carrière is.

A Filmvilág következő számában Buñuel, Godard, Wajda, Osima, Forman, Ferreri forgatókönyvírója, Carrière beszél a rendezőkről és a közös munkáról, arról például, hogyan született A burzsoázia diszkrét bája vagy a Mentse aki tudja (az életét) egy-egy jelenete, meg arról, mit jelent Síva négy karja a Mahabharátában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/07 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=503