KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Testek csábítása

Fáber András

 

Az irodalomban Lukianosztól Sartre-ig, a filmművészetben Luis Buñueltól Makk Károlyig terjed azoknak a névsora, akiket műre ihletett „a világ legősibb mestersége”, vagyis a prostitúció. Ki erkölcsi, ki emberi, ki üzleti oldalát tartja kiemelendőnek, s kanyarít a probléma köré felfogásától és vérmérsékletétől függően könnyfakasztó tragédiát vagy sikamlós komédiát. Konszolidált korunk, úgy látszik, nem kedvez a művészetben sem a szélsőségeknek, így aztán Robert van Ackeren új filmje, melynek érdemeként említhetjük, hogy mentes mindennemű ízléstelenségtől, valahol középen egyensúlyoz édes és keserű, vidám és szomorú, mókás és megrendítő között.

Hősnője amolyan félig önjelölt, félig kiszemelt robotosa az említett mesterség egy speciális válfajának: bájaira főként a szado-mazochisztikus erotika rabjai vevők. Társa, szerelme – rokonszenves küllemű fiatalember, akivel véletlenül köt ismeretséget – férfiúi erejét bocsátja áruba, jobbára parlagon hagyott vagy megcsalt asszonyoknak. A párocska között cseppet sem frivol érzelmi bonyodalom támad: az ifjú féltékennyé válik barátnője „specialitására” (melynek gyakorlása közben egy ízben meg is lesi, a nézővel együtt szemtanújává válva Krafft-Ebing Psychopathia sexualis című avulhatatlan forrásmunkája alapján egy újabb esettanulmánynak), a lány pedig véletlenül tudomást szerez szerelme homoerotikus vonzalmáról közös barátjuk, egy javakorabeli galéria-tulajdonos iránt. Mindeme – olykor erőszakoknak ható – konfliktusok vezetnek a film eredeti címében említett flambírozáshoz. Aggodalomra semmi ok: az alkotók a végkifejletben sem szegik meg az „aurea mediocritas” önként vállalt horatiusi szabályát. A főszereplőnőnek – a fizikai és érzelmi „megperzselődésen” kívül – nem esik komolyabb baja. A nézőnek sem, akit ez a közép-műfajú, közepes tehetséggel és invencióval elkészített film nem állít nagyobb intellektuális, érzelmi vagy esztétikai erőfeszítés elé.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/03 54-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5336