KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ifjú Sherlock Holmes és a félelem piramisa

Molnár Péter

 

Az Ifjú Sherlock Holmes jellegzetes darabja a 80-as évek új-hollywoodi mozgókép-meséinek. A nézőtéren ülő kiskamaszok ezekkel a „szelídített” borzalmakkal vezettetnének be a felnőtt filmek világába, ha nem volnának már amúgy is a horror- (és pornó) műfajok alapos ismerői.

A film egzotikus kellékei a producer, Steven Spielberg alkotásainak sikerreceptjére emlékeztetnek. A fúvócsőből kilőtt tüskék tébolyító hallucinációkat okoznak, alkalmat adva Barry Levinson rendezőnek, hogy a London kellős közepén játszódó történetben is kiélhesse fantáziáját. A külvárosi raktár rejtekében felépített hatalmas, fából összetákolt piramis ugyan már túlzásnak tűnik, de Levinson, akárcsak mestere, Spielberg szokott, gyakran kikacsint a filmből, mintha azt mondaná: „Ez csak játék”. A vad ábrázatú szektatagok mókásan egymásnak ütközve vétik el hatalmas szablyáikkal az ügyetlen Watsont, a Temze jégtáblái között eltorzuló tekintettel alámerülő gyilkos pedig egy fogadóban tűnik fel a befejező képsorokon, egyben jelezve: a Gonosz kiirthatatlan.

Ez a slusszpoén persze korántsem öncélú. Feltehetően üzletről van szó, a poraiból feltámadó Rosszal így folytatódhat a küzdelem. Jöhet a Sherlock Holmes II.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5343