KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A kis csábító

Bikácsy Gergely

Felületes és hamis film Danièle Dubroux munkája, s ez azért szomorú, mert első, bemutatkozó filmje, a címében, hangvételével, szellemével is Cocteau-t idéző Les amants terribles (Rettenetes szeretők) 1985 legígéretesebb párizsi meglepetése volt. A magyar forgalmazás kifürkészhetetlen akaratából mi most a gyengébb filmet láthatjuk.

Egy 14–15 éves lány beleszeret elvált apja kollégájába. A 38 éves férfi a lány tanára. Ő is belebolondul a kis allumeusebe: haját szőkére festi, fickósan jár-kel, sportkocsit vásárol, a kapcsolatukat a tanári szobában közli mindenkivel. Különös világ, ha nem is Franciaország, de legalábbis a fél-művész, fél-kommersz öszvérfilm világa. Nem fegyelmi tárgyalás következik, hanem üldözéses, félreértéses bűnügyi szalonhistória. Alany apja afrikai kéjutazásra küldi kislányát szerető kollégájával, merthogy közben egy rendőr üldözte ifjú is üldözi keményebb szerelmével a kislányt.

Sok a kitalált szövevény, sok a harsányan szellemeskedő fordulat, szellősen laza, s talán azért is „túlpörgetett” az egész film. Keserédes vígjáték szándékolna lenni, meg friss lélektani bújócska, könnyben és mosolyban ázó mozgókép. De csak igényesebb Házibuli lett belőle, s mennél igényesebb egy alapjában s menthetetlenül Házibuli-értékű film, annál ízetlenebb. A kis csábító vége felé rituális halotti éneket kántáló négerek fogják ki a tengerben felejtett szerelmes tanárt. A holttá dalolt amorózó azonban vizet köpve úgy feltámad, ahogy egy komolytalankodó, de csak buta filmben szokás. A kezdeti siker után most az üzleties kívánalmak hullámaiban fuldokló rendezőnőt mi ne kezdjük filmkritikusi kántálással siratni. Hátha feltámad: a kritikus is tévedhet, nemcsak az afrikai halászok.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5541