KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ördög vigye

Székely Gabriella

Az Ördög, Psota Irén képében, egy londoni taxin megérkezik Budapestre. Tudomására jutott, hogy él e városban egy bizonyos Jambus Ármin feltaláló, aki meglelte az életelixír titkát. Micci Diabolo utazásának célja, hogy megszerezze a szert és megölje a feltalálót, hiszen az emberek amúgy is egyre hosszabb életűek a földön, lassan elnéptelenedik a pokol. Terve megvalósítása érdekében megkörnyékezi Kótai Gézát, egy fürdőszoba-felszerelési üzlet (1082 Budapest, Baross u. 45.) eladóját, aki maszekban vízvezetéket javít a megközelíthetetlen feltalálónál. Beindul az ördögi gépezet.

Elszabadul a pokol: a mulatságos ötletből figyelemre méltó zagyvaság kerekedik Pajer Róbert első játékfilmjében. Stílusparódiák, filmidézetek, diákfaliújságviccek keveregnek a nagy kuszaságban. Bulgakovtól kölcsönzött ördögi macska rémiszti a piti kis autótolvajokat. Szegény Géza hol egy burleszk némafilmben találja magát, ahol lepedőkből összekötött hágcsón menekül a villa erkélyéről, hol egy Hofi-magánszámot ad elő nyomorúságos nyárspolgári szexuális életéből, sötétben szeretkező hajcsavarós feleségéről. A sűrű magyar valóság kabarésított képein elszabadult párduc vicsorog.

Geg geg hátán, mintha az alkotók, forgatókönyvírók, rendező, színészek, a stáb tagjai versenyeznének; kinek jut nagyobb marhaság az eszébe. Az én díjazottam a filmben elhangzó intelligenciateszt szerzője: „Száz lába van és hét foga. Mi az?” Válasz: „A veresegyházi asszonykórus”.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=578