KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Vera és a férfilátogatók

Kapecz Zsuzsa

A film eredeti címe: „Leányszállás magányosoknak”. Félő, hogy a közönség egy része már a megtévesztő címváltoztatás miatt csalódni fog; az, aki sikamlós jeleneteket vagy bordélyházi helyszínt vár, bizonyosan. Ennek a filmnek a szereplői egy textilgyár lányszállásának lakói. A cselekménye nem több, mint hogy a lakók közül egy, a mások magányát is átérző Vera, megpróbál sorra férjet keríteni barátnőinek, és végül aztán ő is feleség lesz; természetesen a nőgyűlölő gondnok veszi el. A film műfaja, a szovjet bírálatok meghatározása szerint „igazi lírai vígjáték”. „Az alkotók nem kívánják művészi elemzésnek alávetni a demográfiai problémákat. Javukra írhatjuk, hogy nagyon kedves filmet hoztak létre… hangsúlyozzák a közösség életformáló jelentőségét… megható a film emberi melegsége. A kritikusok és a publikum túlzottan piszkálódó része, igaz, előveheti majd gúnyosan a készítőit… hogy miért éppen Vera vállalta magára mások sorsának elrendezését…” (Szovjetszkaja Kultúra, 84. március 20., Lityeraturnaja Gazeta 84. április 15.) A jószándék, sajnos, nem elég a művészethez. A téma korábbi feldolgozói közül többen tartalmasabb, szebb filmeket forgattak, és a nagy előzmény, az Egy szöszi szerelme (Forman) még kedvességben sem marad le.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/04 52. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6153