KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Futárszolgálat

Harmat György

 

Elhagyott tárgyakon kocsizik a kamera. Krím, 1920. Fehérek: hárman, köztük egy ezredes. A vörösökre támadnak, kivégzésükkor megszöknek. Hirtelen váltás: Peregudát, a vörösparancsnokot az orvos hazaküldi a frontról. Vonatablak közelijén (becsapódó lövések) a főcím. A harmadik szál Aurinyé, Csicserin diplomata-futáráé, aki végül Peregudával megy lettországi küldetésbe. A fehérezredes és társai rájuk törnek, Auriny meghal.

Példás kalandfilmkezdet után lassul le Villen Novak filmjének tempója, bár nagyrészt hatásosan ragaszkodik a műfaj szerkesztési szabályaihoz. A szép formai ívet (a végén közelítés a szétlőtt ablakra) kétszeri iskolás lezárás toldja-töri meg. A rendező szándéka szerinti emberi dráma pedig nem jön létre, mert az árnyaltság sematizmusba torkollik. A „veterán” Pereguda és a fiatal Auriny konfliktusa úgy oldódik meg, hogy kiderül: az úriember külsőt a veszélyes futármunka követeli meg, Auriny semmiben sem marad el barátjától. A provokációból kiugorni készülő zászlóst társai teszik el láb alól, akárcsak a gonosz ezredest. A kalandfilm, ha következetes, elviseli a leegyszerűsítést. A történelmi-társadalmi-lélektani elemzés nem.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 37. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7909