KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
   2000/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Képtávíró
• Gervai András: Walther Matthau (1920–2000)

• Mihancsik Zsófia: Visszaköpött imák Holocaust-filmek
• Bikácsy Gergely: Senki nem tud semmit Életvonat
• Sándor Tibor: A látható és a láthatatlan Emberekkel történt; Porrajmos
MAGYAR MŰHELY
• Székely Gabriella: A Széchenyi terve Beszélgetés Bereményi Gézával
• Bársony Éva: Látva látni Beszélgetés Timár Péterrel

• Trosin Alekszandr: Ravaszul improvizál Csillagosok, cenzorok
• Jancsó Miklós: Anekdota
• Bíró Yvette: Guberálni jó! A tallózók és a tallózó
• Ardai Zoltán: Emberünk a főcsőben Film noir : Raymond Chandler
• N. N.: Raymond Chandler (1888–1959)
• Kömlődi Ferenc: Álmodsz, aztán meghalsz William Irish
• N. N.: Cornell Woolrich/William Irish (1903–1968)
MÉDIA
• Zachar Balázs: Más-képp Beszélgetés Hartai Lászlóval
• Gelencsér Gábor: Filmolvasó Médiatankönyvek
FESZTIVÁL
• Nánay Bence: A legeurópaibb San Francisco
KRITIKA
• Bakács Tibor Settenkedő: A csajom, a pasim Nincsen nekem vágyam semmi
• Takács Ferenc: Fegyvert s vitézt fehéren-feketén A hazafi
LÁTTUK MÉG
• Bikácsy Gergely: A lápvidék gyermekei
• Varró Attila: Lóvátett lovagok
• Gervai András: Viharzóna
• Kovács Marcell: Koponyák
• Hideg János: Csibefutam
• Bori Erzsébet: A kölyök
• Kézai Krisztina: Kevin és Perry a csúcsra tör
• Kubik Elvíra: Gagyi mami
• Tamás Amaryllis: Bombabiztos
• Köves Gábor: Szentek és álszentek
KÉPMAGNÓ
• Reményi József Tamás: Phi-Phi

    
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A rejtélyes bankbetét

Grawátsch Péter

 

Figyelemre méltó adalékokkal egészíthetnénk ki a tartalomelemzés eddig csupán szövegre összpontosító tudományát. E mostani szovjet (lett) film ugyancsak érdekes adatokat szolgáltathatna egy mélyebb, nevezzük így: képközi információ-feltáró vizsgálatnak. Álljon itt néhány példa a jelentősebbekből a szemléltetés kedvéért. Látszólag tradicionálisan megoldódott bűnügyi történet pereg le a szemünk előtt: egy erkölcsi csapdába kényszerített, de onnan tiszta becsülettel kiszabaduló modern, népi hős; bűnbanda és ismeretlen vezér, rejtélyek sorozata, az utolsó képekben a mindenre fényt derítő megoldás stb.

A filmben nem tudatosan, de ott lappang a valóság néhány eleme. Mindjárt elsőnek nézzük magát a bandát: hihetetlenül jól organizált, rengeteg embert mozgató, a bürokratikus intézményeket másoló, adminisztratív és szakemberi gárdával irányított valóságos bűnszövetkezet. E szervezet, igazán rejtélyes okok miatt piacra nem kerülő fogyasztási cikkeket – szeszt, gyümölcsöt, illatszereket – és gazdasági anyagokat rabol, másodgazdaságot szervez, termeli a mind nagyobb feketepiacot. Mindezek mellett még a kutató szem ellentétes kliséket is felfedezhet, mint például a nevetséges figuraként bemutatott, nyugatmajmoló és nőcsábász igazgatót és a „nép vagyona szent” eszmei mondanivalót megfogalmazó egyszerű munkások portréját.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/04 38. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7913